Bűncselekmények

Kopátsy Sándor                 PP                   2017 07 20

Bűncselekmények

Egy esztendeje nem járatok országos napilapot, mert számomra csődöt mondtak. A megyei újság feleségemnek jár, aminek megnézem az első oldalát, azon is csak a bal sarkában lévő statisztikai adatot. Ezek az újságok tartalmánál többet mondhatnak. Most éppen a bűncselekmények számát láthatom 1966 és 2016 között. 1986 előtt 120-130 ezer körül ingadozott a számunk. Ez aztán 1996-ban 466 ezer lett. Ez csökkent le a múlt évben 290 ezerre.

Nem ismerem a bűncselekmények fogalma meghatározásának esetleges változását, de mivel benne élek a társadalomban van fogalmam róla. Háromszorosra becsültem volna. A mérsékelt javulást is érzem.

Társadalomtudósként bosszant, hogy ennek az adatnak nincs etnikai bontása, mert a bűnözés és a börtönlakók aránya az egyik legjobb mutatója annak, hogy melyik etnikum mennyit ér, illetve mennyit árt a társadalomnak. Ezt a politikai hatalom hazai birtokosai is tudják, és ezért minősítik politikai bűnnek a bűncselekmények etnikai megosztását.

Nálunk a rendszerváltás előtti és utáni bűnözés nagysága azért kap különös hangsúlyt, mert a rendszerváltás minőségi fordulatot jelentett a foglalkoztatásban.

A bolsevik rendszerben a foglalkoztatás nagyon magas, az optimálisnál is magasabb, a rendszerváltás után pedig annál sokkal alacsonyabb lett. Ráadásul ez megkülönböztetett súllyal a cigányságot érintette. A bolsevik rendszert hivatalosan átkosnak minősítik, de említést sem tesznek arról, hogy abban mesterséges keresletet teremtettek a cigányság, általában a gyenge minőségű munkaerővel szemben. Többek között ebben is lényegesen jobban teljesített, mint a politikai demokráciák.

Az erőltetett iparosítás kielégíthetetlen keresletet teremtett a munkaerővel szemben. Ez olyan bérversenyt teremtett, ami elviselhetetlen inflációt okozott. Ez ellen a korlátlan hatalmú pártállam is csak azzal védekezhetett, hogy bevezette a vállatok számára megszabott átlagbért, és annak szigorú ellenőrzését. Azt ugyan előre nem látták, hogy ennek a gyenge minőségű munkaerő kielégíthetetlen kereslete lesz a következménye.

Az a helyet állt elő, hogy a vállatok csak úgy fizethették meg a jó munkaerőt, ami a jó teljesítmény egyetlen feltétele volt, ha viszonylag sok gyenge minőségű, az átlagosnál alacsonyabb bérű munkaerőt is állományukban tartanak.

Azt pedig, hogy a gyenge minőségű munkaerő munkaviszonyt vállaljon azzal biztosították, hogy a munkátlanokat a társadalom számára kártékonyaknak minősítették, zaklatták.

A rendszerváltást levezénylő liberális közgazdászok fel se mérték, hogyan fog a közbiztonságra hatni a másfélmillió munkanélküli.

Ehhez még azt teszem hozzá, hogy a bűncselekmények száma sokkal nagyobb lenne, ha a kisebb lopásokat is megakadályozták volna. Erről a megyénkben van egy adatom. Miskolcon és környékén 440 ezer kis hobbykert volt. Ezek száma ezredére esett, mert képtelenség volt a vagyonvédelmüket megoldani. A rendszerváltás előtt ez a sok kiskert azért jöhetett létre, mert a védelmük biztosított volt, és azért szűnt meg, mert a védelmük megoldhatatlanná vált.

Nem véletlen, hogy a hobbykertek számát itt meg tudtam szerezni, de az országos adatok elérhetetlenek. Pedig ezek a kis kertek jelentős értéket termelők voltak, ráadásul munkasikert is teremtek.