Egy hónap múlva szavaznak az Egyesült Királyságban

Kopátsy Sándor EH 2019 11 12

Egy hónap múlva szavaznak az Egyesült Királyságban

A Boris Johnson miniszterelnök új Parlamentet választást azzal a céllal, hogy többséget nyer az új választáson. A jelen törvényhozásban ugyanis többségben van az ellenzék, és megakadályozza a brexit végrehajtását. Ez csak akkor történhet meg, ha a Konzervatív Párt többségbe kerül a törvényhozásban. Az a tény, hogy az Egyesült Királyságban egészen más az alkotmány, ez könnyen megtörténhet, mivel csak azok lehetnek törvényhozók és miniszterek, akiket a körzetükben megválasztottak. Tehát listán nem lehet senki sem törvényhozó vagy miniszter. Ezt a többi EU tagországban meg sem értik. Ezért, ha egy hónap múlva Boris Johnson a saját körzetében nem nyer, a Konzervatív párt kiléphet az EU-ból, de ő nem lehet miniszterelnök, de még miniszter sem.

Tegnap közölték a pártok támogatottságát. Magasan 39 százalékával vezet a Konzervatív Párt, de ez még mindig nem biztosan elég a parlamenti többséghez. A több százéves tapasztalat alapján nem biztosan jelent abszolút többséget. 40 százalék azonban midig azt is jelentett. A szakértők véleménye szerint azonban a népszerűség várhatóan túllépi a 40 százalékot. Ehhez elegendő az is, ha a konzervatívok győzelmét az Egyesült Államok elnöke, Trump megtámogatja. Ennek a legvonzóbb formája az lenne, ha az Egyesült Királyságot felvennék az Észak Amerikai vámmentes zóna negyedik tagjának.

Kína nemzeti jövedelme ebben az évben 6 százalékkal nő

Kopátsy Sándor EH 2019 11 05

Kína nemzeti jövedelme ebben az évben 6 százalékkal nő.

Ez a mutató 1990 óta mindig magasabb volt, de ez nem alkalmas arra, hogy a társadalmi fejlődést mérje. Jelenleg erre csak az ENSZ által használt mutató a legalkalmasabb, ami három adat eredője, az egy lakosra jutó jövedelem, a várható életkor és az átlagos iskolázottság eredőjét. Az országok nemzeti jövedelménél jobb mutató az egy lakosra jutó jövedelem önmagában is. Mivel a kommunista Kínában 1990 előtt a lakosság évente 3 százalékkal nőtt, az egy lakosra jutó jövedelem sokkal lassabban, sőt nem is nőtt annak ellemére, mint az ország nemzeti jövedelme. Mivel a kommunista Kínában nagyon magas volt a felhalmozási ráta, mert az urbanizáció és a közlekedési hálózat kiépítése a világgazdaság történelmében példátlanul gyors volt, kevés maradt a fogyasztásra. Kevesen vették tudomásul, hogy a marxista Kínában példátlanul nagy maradt a mély szegénységben élők aránya. Szinte senki sem vette tudomásul, hogy a mély szegénységben élők aránya alacsonyabb volt Indiában, mint Kínában. Ez ugyan abból is fakadt, hogy a melegebb éghajlaton nagyobb volt a természet ajándéka, és kisebb a hideg tél jövedelmet nem termelő ellensúlyozása.

Ez a 6 százalékos növekedés egy lakosra vetítve mégis világrekord. 1990-ig ugyanis gyorsan nőtt a munkára fogható személyek számára. Ezért kellene az ENSZ által használt három adatot kiegészíteni egy negyedik mutatóval, az egy lakosra jutó vagyonnal. Ez elsősorban az éghajlattól függő. Minél keményebbek és hosszabbak a telek, annál több vagyonra van szükség. A kemény telek nemcsak a termelésből kieső jövedelmet, hanem az átteleléshez szükséges fűthető lakást, tüzelő anyagot, meleg ruházatot, hanem élelemtartalékolást is kívánnak.

Ezért az első fejlett társadalmak az északi sarkkörön túli szárazföldi térségekben, és a magas hegyekben alakultak ki. Minél nagyobb az élettérben szükséges vagyonigény, annál előbb jelentek meg a viszonylag fejlettebb és hatékonyabb társadalmak. E kör történészei máig nem veszik tudomásul, hogy az északi sarkkör közeli folyamok és a tengerpartok közeli térségben nemcsak bőséges élelemforrást jelentetek a vizek, de a megszerzett táplálék szinte korlátlan időre tárolható volt.

Az első átalagfeletti társadalmak ott jelentek meg, ahol viszonylag nagy vagyonra volt szükség. Minél nagyobb volt a jövedelemhez viszonyított vagyonigény, a hideg telekben védelmet nyújtó lakás, tüzelőanyag, a teleket áthidaló lakás, tüzelő, ruházat, táplálék, vagyis vagyonigény nagyon nagy volt.

A kemény telű magas hegyekben kialakuló magas kultúrák kialakulásának a körülményeit nem ismerem. Az ugyan kétségtelen, hogy Eurázsiában a Himalájában alakult ki az első magashegyi kultúra. Arról már sokkal többet tudunk, hogy a két amerikai magas kultúra, az inka és a maya is a magas hegyekben jött létre az eurázsiaitól függetlenül. Néhány tudós ebből arra következtetett, hogy az egyiptomi magas kultúra ismereteit a hajói vitték át Amerikába, ezt jelzi a tény, hogy ott is építettek piramisokat.

A hasonló építmények oka nem az átvitt tapasztalat, hanem a közös ok, a túlnépesedés volt. A monumentális építményeket a túlnépesedés foglalkoztatási igénye hozta létre.

A legfejlettebb társadalmak térbeni elhelyezkedése.

Jelenleg a világ tíz legfejlettebb társadalmú országa sorrendben. Norvégia, Dánia, Kanada, Svédország, Finnország, Ausztrália, Új-Zéland, Svájc, Hollandia és az Egyesült Államok. A meglepetés, hogy a történelemben páratlan szuperhatalom csak a tízedik. Ennek az oka, hogy a négy volt brit gyarmatból ennek a lakosságának a fele viszonylag elmaradott latin-amerikai és afrikai fekete. A négyük közül Kanada azért az első, mert a lakosságban alig van viszonylag elmaradott latin és afrikai fekete.

A tíz legfejlettebb állam azt bizonyítja, hogy a kis, kulturálisan homogén nemzeti állam, köztük a négy skandináv, az alpi Svájc, valamint Hollandia, és a négy óceánokon túli volt angolszász, alul népesedett gyarmat jelenti a társadalmi és gazdaági élvonalat.

A két legnépesebb állam, India és Kína.

Mindkettő az első magas kultúrák lakosságának a négyötödét tartotta el.

India élettere eleve gazdasági és kulturális tekintetben nagyobb lakosságot tartott el a melegebb éghajlata okán. Az egymástól eltávolodó folyamai okán azonban eleve gazdasági és politikai tekintetben nem volt centralizálható. Ezt ugyan a vasúti szállítás nagymértékben olcsóbbá tette, de mégis tízszer drágább maradt a lassú folyamokhoz és a hajózható csatornákhoz képest.

Kína a Himalájától északra jó tíz fokkal hidegebb éghajlatú és többször hosszabb telű volt. A fagyos téli napok nemcsak az élelemtermelésből való kiesést, de fűthető lakást, meleg ruházatot és élelem tartalékot igényeltek. A közgazdaságtan egyik súlyos hibája, hogy nem ismerte fel az éghajlattól függő vagyonigény szerepét. Amíg a sarkkör közeli vizeken a halászat télen is zavartalanul folyt, sőt a tél volt az eredményesebb szezon, a szárazföldön nagyon alacsony lakosságeltartó volt. Ezt jól jellemezte a tény, hogy amíg a halak északra vonultak, a szárazföldi állatok délre vándoroltak. Ezt jelezte a tény, hogy a tengerpartoktól távoli vadászok is arra kényszerültek, hogy a legfontosabb vadászzsákmánnyal, a rénszarvassal együtt néhány ezer kilométerrel délebbre, majd nyáron visszavándoroljanak. A sarkkör szárazföldi térségében vadászó emberhez társult a jegesmedvével és a farkassal nem versenyképes vadkutya, és ezzel megtörtént az életképtelen homo sapiens domesztikációjának az első lépése. Az emberhez domesztikálódott kutyával a rénszarvasok számára kiváló védelmet jelentettek. Ez a három faj, az ember, a kutya és a rénszarvas alkotta az első szárazföldi társadalmat, ami a kor emberiségnek nagyon kis, de a legfejlettebb hányadát jelentette. De nemcsak az első, és máig is jelentéktelenül mégis fennmaradt.

Az első jelentős lakosságot fenntartó társadalmak azonban csak a jégkorszakot követő felmelegedésnek köszönhettük. Annyi jég olvadt el, ami a föld kétharmadát jelentő tengerek szintjét mintegy 70 méterrel emelték fel. Ennek következtében a gravitációsan öntözhető gabonatermelés már a fajunk kétharmadát tartotta el. Adatokat ugyan nem ismerek arról, hogy mekkora területet öntött el a felemelkedett tenger, de meggyőződésem szerint mintegy százszor akkora terület vált gravitációsan öntözhetővé, és ezzel tette lehetővé, hogy mintegy százszor akkora területen vált lehetővé a gravitációs öntözésű gabonatermelés. Bámulatosan rövid idő alatt a Távol-Keleten, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten többször akkora területen vált általánossá az öntözéses rizs, köles, búza és árpa termelése. Fajunk életének a legnagyobb eredményét az jelentette, hogy mintegy tízszer annyi lakos a korábbinál sokkal jobban táplálkozhasson, sokkal jobban és tovább élhetett, mint az utolsó jégkorszakban.

Ezt a páratlan eredményt ugyan nemcsak a kor érintettjei, az elterjedt vallásai és a történészek katasztrófának, vízözönnek minősítették, amitől Noé bárkája mentette meg a fajokat. Ezzel szemben a tengerszint emelkedésének köszönhetően mára ezerszer annyi ember és háziállat élhet. Sőt olyan jól, hogy a társadalmaknak kellett fokozni a halandóságot, a nyomort, a háborúzást.

A 20. század tudományos forradalma megoldotta a fogamzásmentes szexuális élet olyan lehetőségét, ami mellett a jólétben élő társadalmakban általánossá vált a fogamzásgátlók spontán használata, és megszűnt a túlnépesedés.

A túlnépesedés megállításának elkerülhetetlenségét csak 1990-ben ismerték fel a még szegény kínai marxisták, és erőszakkal korlátozták a gyermekvállalást, és biztosították annak a használatát. Jelenleg Kína az egyetlen állam, ahol a szegény lakosság számára megtiltották a második gyermek vállalását, és biztosították a fogamzásgátlókkal való ellátást. Ennek köszönhetően közel harminc éve a lakosság várható élete ugyan meghosszabbodott, de a száma stagnál, mert csökkent a gyermekvállalás és megnőtt a munkát vállalók kora a magasabb képzésnek köszönhetően.

Kínában nem az a jelenkor csodája, hogy 6 százalékkal nő az ország nemzeti jövedelme, hanem az, hogy ilyen arányban nő az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon is.

Nagyot nyert Umbrinában a választáson Matteo Salvini

Kopátsy Sándor EH 2019 10 28

Nagyot nyert Umbrinában a választáson Matteo Salvini

Matteo Salvini az előző olasz kormány miniszterelnök helyettes és belügyminiszter volt, aki szigorúan korlátozta a menekültek befogadásának feltételeit, ennek köszönhetően gyorsan nőtt a népszerűsége. Ugyanakkor a bevándorlók fogadásában az EU álláspontjával egyetértő koalíciós párttal szemben csökkent. Ezt látva, Salvini és pártja új választást akart, ami igazolta volna a kialakult népszerűséget. Ezt a miniszterelnök és pártja is tudta. Hogy ne legyen választás, és kormányon maradhasson, a baloldallal kötött koalíciót, ezzel többségi támogatást nyert, és választás nélkül kormányon maradhatott. Salvini csak abban reménykedhetett, hogy a tartományi választásokon, melyek a parlamenti választásoktól függetlenül beindulnak, kiderül az ő, és a pártjának nagyobb népszerűsége. Ezek a választások nem egyszerre vannak. Tegnap volt az első, Umbrában, a legkisebb, alig egymillió lakosú tartományban, ahol korábban a baloldal volt erősebb. Ennek ellenér most Salvini elseprő győzelmet aratott. Ez azt jelzi, hogy a menekültek befogadásának szigorú ellenőrzése nagyon népszerű szinte minden olasz párt tagjai között.

Ezek után indokoltnak látszik, hogy a következő parlamenti választáson győzelemre számíthat az észak-olasz pártjával Salvini.

Az Európai Unió bukására van ítélve

Kopátsy Sándor EH 2019 10 29

Az Európai Unió bukására van ítélve

Az EU nem ok nélkül hallgat arról, hogy az európai vámunióval szinte egy időben vámunió jött létre a három észak-amerikai állam, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között közel annyi, és olyan etnikai összetételű lakossággal. Erről azért hallgat, mert nagyon hamar eltérő útra tértek.

Az észak-amerikai máig három szuverén, saját nemzeti valótájával rendelkező állam, amelyek mindegyike gyorsan fejlődik. Ezzel szemben az Európai Unió gyorsan eltérő útra lépett azzal, hogy a 28-ra növekedett tagállamaitól nemcsak vámmentességet, és azonos pénzügyi fegyelmet követelt, a többsége számára közös saját valutát, az eurót vezette be. Vagyis amíg Észak-Amerika három államból áll, eleve ezek számára kellett a vámmentesség. De ezen nem is akartak túllépni, nem követeltek közös inflációt, eladósodást, majd közös valutát is.

Az észak-amerikai vámunió etnikai tekintetben csak abban különbözik az európai testvérétől, hogy abban a lakosság és a megtermelt nemzeti jövedelemben egyetlen tagállam, az Egyesült Államok kétharmados többséget jelent. Afrikai etnikum, az ültetvényekre évszázadokkal korábban betelepített rabszolgák utódainak a többsége is abban él. Abban tehát nem kell munkálkodnia, hogy a meghatározó erő legyen.

Ezzel szemben az Európai Uniót két olyan európai állam, Németország és Franciaország vezetője alakította, melyek előzőleg a kis kontinensről a második világháború előtt a kontinensen két legnagyobb katonai hatalom voltak, utána pedig gazdaságát és haderejét tekintetve nem maradt szuperhatalom. Ezt mindennél jobban jellemzi a tény, hogy az ENSZ négy mutatója, egy főre jutó jövedelem, iskolázottság és várható élekor eredőjével mérve a tíz legfejlettebb társadalmú ország között csak négy európai kis ország, Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország, Svájc és Hollandia van, valamint a négy óceánokon túli volt brit gyarmat Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok van. Nincsen köztük Nagy Britannia, Franciaország, a két legnagyobb gyarmattartó és Németország, amelyik a második világháborúban messze a legnagyobb katonai erővel rendelkezett a kontinensen.

A világtörténelem közelmúltját és belátható jövőjének alakulását egyre kevésbé lehet a történelmet az ipari forradalom óta 1990-ig a nyugat-európai történelem alakulását a Nyugat erőviszonyai alapján megérteni, mert a Jaltai Szerződés, tehát 1990 óta a bolsevik Szovjetunió, szétesése és reformjai óta a kommunista Kína nélkül keveset érthetünk meg abból, ami az óta történt. Jalta után 1990-ig a bolsevik Szovjetunió, az óta pedig a piacosított és a népszaporulatát megállító Kína lett az a hatalom, amelyik példátlanul gyors fejlődése nélkül nem érhetjük meg az e század közepéig történő változásokat sem a politikában, sem a világgazdaságban. Jelenleg az EU vezetői csak a maguk gondjaival foglalkoznak, nem veszik figyelembe, nemcsak azt hogy a bolsevik Szovjetunió széthullása és a piacos kommunista Kína példátlanul gyors fejlődése teremtett előtte elképzelhetetlen világpolitikai változásokat.

A fogamzásgátlás világpolitikai jelentősége.

A jelenkor történészei és politikusai nem veszik tudomásul, hogy a jelenkor legnagyobb politikai és világgazdasági változásait a fogamzásgátlás megoldási folyamatának figyelembe vétele nélkül nem lehet megérteni. A tapasztalat azt mutatja, hogy először a fejlett társadalmakban vált az alkalmazása általánossá, és fajunk életében először szűnt meg a túlnépesedés.

Mivel minden osztálytársadalom olyan életfeltételeket biztosított, amiben fajunk gyorsabban szaporodott annál, ami elviselhető lett volna. Ezért általánossá vált az osztálytársadalmak szervezett halálokozása.

A legnagyobb és a legáltalánosabb halálokozás a lakosság jelentős hányadnak nyomorban tartása. Ezt a forradalmárok felszámolhatónak tartották. Még Marx sem vette tudomásul, hogy a többség kizsákmányolásának felszámolása azonnal elviselhetetlen túlnépesedést okozna. Ebből fakadóan csak akkor vált lehetségessé a lakosság egészének a jóléte, ha a szexuális ösztön kiélheti magát a nélkül, hogy ebből szükségszerűen nem származik fogamzás, azaz népszaporulat. Ez azért maradt figyelembevétel nélkül, mert a demográfusok nem mutatták ki, hogyan alakul spontán a népszaporulat, ha nincs arra lehetőség, hogy a nemi ösztönünk kiélése ne járjon teherbe eséssel. Ezt kielégíthető módon csak a jelenkori fogamzásgátlás oldhatja meg, de csak a már gazdag és iskolázott társadalmakban, és először az állam által kikényszerítve 1990 óta a kommunista Kínában. Ekkor már a fejlett Nyugaton, valamint a három fejlett távol-keleti kelet-ázsiai országban, Japánban és a két volt gyarmatán, Dél-Koreában és Tajvanban. Ezek mindegyike viszonylag gazdag, túlnépesedett, jóléti társadalmú állam volt. Lényegében a fogamzásgátlás általánossá vált a négy még alulnépesedett, korábbi brit gyarmaton, Észak-Amerikában, az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Óceániában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Ezekben az országokban még néhány millió olyan bevándorlót fogad be előnnyel, akikre a munkaerőpiacon keresletük van.

Az emberiség nagyobb felében azonban százszor több ember él olyan nyomorban, akik számára a jobban élés a túlnépesedett fejlett országokban a munkanélküliek is sokkal jobban élnek, mint ami hazájukban elérhető volna. Ezért százszor annyi képzetlen bevándorló jutott a fejlett Nyugat országaiba, mint amilyenre szükség van. Azért is, mert nem voltak felkészülni a beengedettek szelekciójára.

A négy brit gyarmat fejlettségi sorrendje.

Kevesen tudják, hogy a volt brit gyarmat ugyan az ENSZ rangsora alapján a tíz első közé tartozik, de azon belül ezek rangsora: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és csak negyedik az Egyesült Államok. Ezt ismereteim szerint senki nem magyarázza, de még nem is tudatosul. Ez azért meglepő, mert az Egyesült Államok mind a gazdaságával, tudományával és haderejével a világtörténelem legnagyobb szuperhatalma. Ennek az az oka, hogy itt a legnagyobb az afrikaiak és a latin-amerikaiak aránya. Ebben a birodalomban élnek a leggazdagabb, a legképzettebb puritánok, de itt a lakosságon belül a legmagasabb mid az afrikai, mind a latin-amerikai etnikumú lakosság aránya.

Ennek az az oka, hogy ide telepítették a cukornád, a gyapot, a dohány ültetvényekre a legtöbb afrikai néger rabszolgát. Ez nemcsak embertelen tett volt, hanem a 20. században már óriási teher. Számomra az etnikumok mérését Max Webernek a jövedelemhez viszonyított vagyon aránya jelenti. Erre már az ötvenes években Rácz Jenő és Bródy András a tőkés társadalom vagyonigényéről szóló könyve hívta fel a figyelmemet. Ebben olvastam először, hogy a társadalmakban az etnikumok fejlettségét, értékét a jövedelemhez viszonyított vagyon arányával lehet a legjobban mérni. Ez a mutató általánosan jó mérce, ha a jövedelemhez viszonyítva nem a tőkét, hanem a vagyont kell viszonyítani, és ekkor ez a mutató nemcsak a tőkés osztálytársadalmakban, hanem minden társadalomban csalhatatlan mérce.

Ennek a könyvnek az olvasásakor a Baranya megyében a parasztpárt titkára voltam. A megye falvaiban élő etnikumoknak az egy lakosra jutó jövedelme között sokkal kisebb volt a különbség, mint a vagyonukban. Az etnikumok vagyonukkal az élen a svábok álltak. A magyar falvak között kiemelkedtek az egykéző kálvinista lakosúak, mert ott egyre nőtt az egy lakosra jutó vagyon. Ezzel szemben a gyermekvállalást hisztérikusan védő katolikus falvakban viszont egyre csökkent az egy lakosra jutó vagyon. Ahol sok gyermek között oszlott meg a vagyon, nagyon magas volt a falvak földjéhez viszonyított túlnépesedés, és a viszonylag nagy szegénység.