Afrika válságba került

Kopátsy Sándor                 PG                   2016 07 02

Afrika válságba került

Afrika ugyan a legszegényebb kontinens, ha ez az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmével mérjük. A közgazdászok jelentős hányada, mindenekelőtt a befektetők, optimistán ítélték meg a jövőjét. Ezt arra alapozták, hogy a 21. század első évtizedében a gazdaságuk 7.8 százalékkal növekedett. Ez csak Kínához és Indiához volt hasonlítható. Ráadásul ez a növekedés nagyrészt a bányajáradékoknak volt köszönhető.

Még a nemzetközi tőkepiac szakértői is elfelejtik, hogy egyrészt a jövedelmet egy lakosra kell vetíteni, másrészt az egy lakosra jutó vagyont is figyelembe kell venni. Ebben az esetben azonnal kiderül, hogy Indiában és Afrikában, azaz az emberiség felében csökken az egy lakosra jutó vagyon, ebből fakadóan az egy lakosra jutó jövedelem is csökkenni fog.

Ehhez azt is tegyük hozzá, hogy India bányakincsekben nagyon szegény, Afrika viszont nagyon gazdag. Ugyanakkor a bányászat nagyon tőkeigényes.

Afrika jövője azonban elsősorban azért tragikus, mert a lakosságának a növekedése ugyan lassul, de még így is 2.7 százalékos. Ilyen lakosságnövekedést még a puritán Kína sem viselhetett el, nemhogy Afrika.

Egyik sokszor idézett adatom, hogy Nigériának 1914-ben 9 millió lakosa volt, most 270, és 2050-re 750 milliót várnak. Nincs olyan ország a világon, ami az ilyen gyorsan növekvő lakosságot képes lenne eltartani. A közgazdászok azon siránkoznak, hogy Japán és Németország munkaképes korú lakossága évente 1 százalékkal csökken. Kína jövőjéért is aggódnak. Pedig százszor nagyobb gond az évente 2-3 százalékkal növekvő lakosságot eltartani, számukra munkahelyet biztosítani, mint szembenézni a lakosság elöregedésével. Század annyit nem ír arról a szaksajtó, hogy Afrika lakossága jelenleg 1.2 milliárd, de 2050-ben meg fogja haladni a 2.5 milliárdot.

Meglepett, ugyan azonnal megértettem, hogy a nyersanyagárak, mindenekelőtt a villamos energia és az olaj árcsökkenése óriási jövedelemátcsoportosítást okozott. Az afrikai országok nyersanyagokban szegény negyede többet nyert az olcsó energián és üzemanyagon, mint vesztett a bányajáradékokon. De a lényeges változás, hogy bányajáradékok csökkenése elsősorban a gazdagokat érintette, az olcsó energia és üzemanyag pedig ezerszer több szegényt. Az afrikai nagytőkéseket, korrupt politikusokat óriási veszteség érte, a szegények óriási többsége azonban keresett ezen.

Ez világos, ha közlik, de az annál kevésbé, hogy az ilyen adatokat még a szaksajtóban is nehéz megtalálni.