A Selyem Út újra éled

Kopátsy Sándor                 EH                   2016 07 07

A Selyem Út újra éled

A kínai vezetés romantikusan éleszti fel a Selyem Út történelmi szerepét. Én ugyan az Ázsia és Európa közti áruforgalmat döntően a tengeren képzelem el, de az ezer kilométernél kisebb távolságon a modern vasút híve vagyok. Tehát azt, hogy a lakosság és a tömegáruk mozgatása a racionális megoldás a korszerű vasút, nem vitatom. A kontinensek közti árumozgatásban a hajózással nem lehet versenyezni. Ugyanakkor a személyek ezer kilométernél nagyobb távolságon a repülésnek nincsen versenytársa.

Ezért érzem úgy, hogy az olyan értékes áruk, amiket érdemes volt a Selyem Úton tevékkel szállítani, jelenleg csak repülővel érdemes. Nagy kereskedelmi forgalom a kontinensek között azonban csak a tengereken lehet racionális. Ennek ellenére a Selyem Út korszerűsítésére mégis lelkesen gondolok. Nem a korszerűvé vált Selyem Út fogja az Ázsia Európa közti forgalomnak jelentős hányadát lebonyolítani, de az útvonalat érintő térségben történelemformáló szerepe lesz. Ahogyan a középkorban is az volt. A Selyem Út tette fontossá a Közép-Keletet. A Selyem Út adott az általa árintett térség számára jelentőséget. A távolsági kereskedelemnek mindig jelentős volt ott is pozitív hatása, ahol átvezetett.

Most is azt várom, hogy a Közép-Kelet egyrészt kulturális impulzust kap, ugyanakkor eljutnak oda a kínai olcsó tömegáruk. Számomra világtörténelmi szerepe lesz annak, hagy a kínai tömegáruk elözönlik azt a térséget is, amit eddig nem érintettek.

Az elmúlt évtizedekben Kína figyelme elsősorban a Szaharától délre lévő Afrika volt, mert annak a nyersanyagira volt szüksége. Ennek az egymásra szorultságnak ugyan vége, de a hatását megtette azzal, hogy Afrikát elárasztotta tömegárukkal. Kínának köszönhető, hogy Afrika nagyon szegény lakossága számára is elérhetővé vált a kerékpár és a mobil telefon. Véleményem szerint, Afrika semmivel sem kapott annyit, mint a számára is elérhető közlekedési járművel és telefonnal. Afrika déli fele még mesze van attól, hogy autóval járjon, de a kerékpár is forradalmat jelent a számára. Nem kisebb tudati hatása van annak, hogy a pásztor, vagy a földműves hazaszólhat a családjának.

A Selyem Út modernizációja a vasútállomás, a benzinkút az elmaradt világban a modernizáció fészkei lesznek. Ott szinte minden kínai termék fél áron elérhető lesz, mint ezek hiányában volna.

A Selyem Út korszerűvé tétele elképesztő költséggel jár. Kína erre 4.000 milliárd dollárt szán. Ez nagyságrenddel meghaladja azt, amire a tőkepiac egy ilyen nem gyorsan megtérülő fejlesztés kerül. A második világháborút követő Marshall Segély mai áron 160 milliárd dollár volna. Mégis mekkora hatása volt.

A jelenkor világgazdaságának két nagy útja van.

A történelmi gyökerű Észak Atlanti, és a korunkban még jelentősebbé váló Észak Csendes Óceáni. A világgazdaság négyötöde, közvetlenül vagy közvetve erre szorul. Ugyanakkor Nyugat Európa és a Távol-Kelet egyre nagyobb, költségesebb távolságot jelent. Ezt sem lehet majd megoldani a szárazföldön, de elhanyagolni sem szabad. Érdekes módon a Selyem Út korszerűsítését leginkább Perzsia kapta fel. Ez az ország sok száz éven keresztül azért lehetett a világ egyik legnagyobb birodalma, mert Ázsiát és Európát kötötte össze.

Mint magyarnak, az jut eszembe, hogy a vasút százada előtt a Kárpát Medence leggazdagabb városa Brassó volt, mint a Selyemút Útra épült kereskedők városa. Az országot ugyan nem emelhette fel, de példát mutatott arra, hogy a Selyem Út felvirágoztatásának mi is haszonélvezői lehetünk.