Kopátsy Sándor PP 2015 07 16
Az iráni
atomfejlesztés elleni embargó
Először történik meg az atombomba
elleni védekezésben racionális lépés. Ennek két előfeltétele jött létre.
Megszűnt az olajhiánytól való indoktalan félelem. Ezt még
Eisenhowernek, a második világháborús főparancsnoknak volt a véleménye, hogy az
Egyesült Államok szuperhatalmi szerepének stabilizálásához szükség van az arab államok
által garantált olajra. Neki ebben igaza volt. Legfeljebb ennek érekében nem
kellett volna az arab világ belső egyensúlyába folyamatosan két balkezesen beavatkozni.
Előbb a perzsa sah diktatúráját tartottá a fő támaszuknak. Aztán a feudális
Szaúd-Arábiát. Irakot lerohanták, mert közveszélyes diktatúrának deklarálták.
Aztán Afganisztánt akarták demokráciává átszervezni. Végül az Izrael szemében
közveszélyes atomhatalomnak minősülő Irán ellen szervezetek tartósan
elviselhetetlen gazdasági bojkottot. Nem volt olyan lépésük, ami nem tovább
növelte az arab világ stabilitásának hiányát.
Az Egyesült Államok ugyan valóban
rá volt szorulva az arab olajra, de az olajban gazdag országok rászorultsága az
Egyesült Államokra, mint vevőre, még nagyobb volt. Azt kellett volna felismerni,
hogy az arab országok társadalmi és gazdasági stabilitása eleve reménytelen a
népesség elviselhetetlen szaporodása okán. Nemcsak a nagy politika, de a
társadalomtudományok sem képesek megérteni, hogy a százalékokkal szaporodó
népességű társadalmaknak nem lehet stabil és hatékony a felépítményük. Ez
nemcsak az arab országok esetében igaz, hanem az emberiség nagyobb felére is.
Ezért a fejlett, a nem gyorsan szaporodó
világ számára reménytelen a túlnépesedő többséget a békében élő demokráciákká
átnevelni. Vagy sikerül a túlnépesedésüket megállítani, vagy rájuk kell bízni,
mit, hogyan hogyan akarnak megoldani.
Bárhogyan alakultak volna a politikai erőviszonyok, az olajban gazdag,
arab országok elsődleges érdeke az olaj eladhatósága volt, és továbbra is az
lesz.
Az Egyesült Államok politikai
tévedése arra épült, hogy az ő feladata ott is a politikai stabilizáció
fenntartása. Nem értette, hogy ez megoldhatatlan feladat.
A legutóbbi években azonban az
Egyesült Államok technikailag olyan szintre jutott a palagáz és olaj
termelésében, hogy nemcsak megszűnt az arab olajra való rászorultsága, de ennek
köszönhetően, az eddig abnormálisan
magas olajárak a 60 dollár/hordós szinten stabilizálhatókká váltak. Ez
nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világgazdaság egésze számára is fontos eredmény.
Az Egyesült Államok arab politikáját az is torzította, hogy Izrael
létét túlzott mértékben garantálta. Ezért az arab világban eleve meg akarta
akadályozni, hogy Izraellel szemben az arabok katonai fölénybe kerülhessenek.
Nem értette meg, hogy ehhez elég lett volna, ha Izrael biztonságát garantálja.
Az Izrael ellen indított háborút hadüzenetnek tekinti, és az atombombával támadóit
atommegsemmisítéssel bünteti. Ezen túl az izraeli hadsereg katonai fölényét technikai
segítséggel is biztosítja.
Az Iráni atomprogram elleni embargó azonban indoktalan óvatosság volt.
Bőven elég lett volna az Izrael elleni atomtámadását ellene irányuló
hadüzenetnek nyilvánítani. Ez a garancia ugyanis jól működik Észak-Korea
esetében. Pedig ott a két ország közti feszültség összehasonlíthatatlanul
nagyobb. Dél-Koreában az életszínvonal 16-szor magasabb, mint az erejét messze
meghaladó mértékben fegyverkezésre fordító, a gazdaságban a piac szerepét
semmibe vevő, kemény fegyelem alatt tartott Észak-Koreában. Ha az észak-koreai
vezetést az Egyesült Államok fenyegetése féken tartja, akkor Irán esetében is
elég lett volna ennyi.
Az elmúlt években a gazdasági
embargó olyan terhet jelentett az elviselhetetlenül szaporodó Irán számára,
hogy nem kockáztatja meg a visszaállítását. Ráadásul a mostani megállapodást
aláírta nemcsak az olcsóbb olajban érdekelt Kína, Németország és Franciaország,
de még az anyagilag az érdekét sértő Oroszország is. Az a tény, hogy a nem
közvetlenül érintettek is aláírták az egyezményt, megnehezíti az amerikai elnök
hazai ellenzék ellenállását is.
Az a tény
pedig, hogy az olajkínálatban Irán is részt vesz, sok száz dollár milliárddal
segít a fogyfogyasztók helyzetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése