A 19 év alatti nők szülése.

Kopátsy Sándor                PD                    2016 06 06

A 19 év alatti nők szülése.

Életem egyik jelentős történelmi felfedezése az volt, hogy a francia történészektől megtudtam a középkori házasságkötők korát. Kiderült, hogy a mennyasszonyok kora 26-28, a vőlegényeké pedig még ennél is magasabb volt. Ez az adat világosította meg bennem, hogy Európa nyugati fele minek köszönhette, hogy az összes többi magas-kultúra fölé emelkedhetett. Az utóbbiak mindegyike ugyanis nagycsaládokban élt, ahol a házasságokat a nemi érettség korába érkezettek kötötték, azaz mintegy tíz évvel korábban, mint a nyugat-európai kiscsaládos társadalmakban. Ez azt jelentette, hogy az utóbbiakban az első 2-4 szülés kimaradt. Vagyis fele akkora volt a túlnépesedési nyomás.

Azt ugyanis már tudtam, hogy minden osztálytársadalom a halálozás fokozásával tudta csak elviselhető szinten tartani a népszaporulatát. Ezért a nyugt-európai kiscsaládos jobbágyrendszerben fele annyi halálokozásra kényszerültek a társadalmak, mint a világ összes többi kultúrájában. Ennek köszönhetően kevésbé kényszerültek az emberpusztításra.

Ez a felismerés adott választ arra a középiskolás koromban feltett kérdésre. Mi volt az oka, hogy a nagy nyugat-európai társadalmi és kulturális forradalmak, a reneszánsz, a reformáció, az ipari forradalom, a felvilágosodás eredményeinek terjedése megállt a nagycsaládos társadalmak határán.

Európa sikerének kulcsát a kiscsaládos rendszere jelentette, ennek ellenére a jelentőségének szinte nyoma sincs a történészek munkáiban.

Bennem azonban iránytűm maradt a gyermekvállalás csökkentésnek szükségszerűsége. Erre irányuló kísérlet egészen az 1990-es kínai reformig, csak a nyugat-európai kiscsaládos jobbágyrendszer volt.

A jobbágyfelszabadulás és az iparosodás azonban felszámolta a házasságokat késleltető mechanizmust, a városi élet egészségesebb válása csökkentette a magas halálozást, ezért aztán Európa nyugati fele is elkezdett gyorsan szaporodni. Ezen enyhített ugyan az Amerikába település és a gyarmatok kizsákmányolásából származó jövedelem, ugyanakkor gyorsította a várható életkor növekedése.

A gyermekvállalás fékezését csak a nők egyenjogúságának, és iskolázásának a növekedése indította el. Végül a gyermekvállalás feletti döntés jogát a fogamzásgátlás megoldhatósága biztosította.

Az ugyan köztudottá vált, hogy a fejlett társadalmakban a nők termékenysége 2 születés alá csökkent, és ezen belül a csökkenés mértéke a szülők jövedelmével és iskolázottságával fordítottan arányossá vált. Ami nemcsak az ember, de a fajok történetében is eddig példátlan volt. Ezt az elsődleges társadalmi érdeket sértő kontraszelekciót enyhíti, hogy az újszülöttek értéke egyre kevésbé a számuktól, egyre inkább a minőségüktől függ. Mindebből a demográfusok semmit sem vesznek tudomásul.

Erre az írásra az késztetett, hogy elém került a Nyugat fejlett országokban mekkora a 19 év alatti anyák szülésének a száma 2000 és 2015 között.

A 2000-es adatok még egyértelműen azt bizonyították, hogy a protestánsok között az angolszász országokban 3-5-szer annyi volt a fiatalon szülő anyák száma, mint a katolikus Franciaországban és Spanyolországban. Az előbbiekben 3-5, az utóbbiakban 1 százalék. Ekkor még a jelentős részben katolikusokkal is rendelkező Németországban 1.4 százalék volt.

A változás még érdekesebb. A protestáns államokban a fiatal anyák szülésének aránya felére, kétharmadára zuhant, a katolikus országokban pedig változatlanul az eleve alacsony szinte maradt. Jelenleg az OECD országokban 1.5 százalék, vagyis nagyon alacsony. Ilyenre fajunk történetében nem is volt példa.

Ezt az adatot nem ártana ismerni a Vatikán illetékeseinek. Mit szólnak ahhoz, hogy a Nyugaton élő, 19 éves katolikus nők 99 százaléka vagy még szűz, vagy fogamzásgátlót használ? Vagyis az óriási többségük a katolikus egyház dogmáját megtagadva él.

Számomra a protestáns országokban történt változás volt a megdöbbentő. Nem a nagysága, hanem a változás mértéke. Ez a fajok történetében világrekord.

Minden emlős az embernél viszonylag sokkal korábban lesz érett a szaporodásra, és ez a nőstények esetében ez meg is történik. Ott a hímek vannak hátrányban, mert a többségüknek élete során sem lesz alkalma, hogy útódai lehessenek. Szinte furcsának tűnik, hogy én az emberi fej szaporodását alakító tényezőket fontosnak tartom. A történészek ezzel nem foglalkoznak. Pedig ez is sokkal fontosabb, mint a politika történelme.