Kopátsy Sándor PG 2016 05 11
A valuták optimális árfolyama.
Nagyon régen bosszant, hogy a valuták
leértékelését negatív, a felértékelését pozitívnek nevezik. A valuta romlásának
minősítik, ha leértékelik és javulásának, ha felértékelik. Pedig racionális
csak az volna, ha a társadalmi érdekhez közelítését tekintenék pozitívnek, a
távolodását pedig negatívnak. Pozitív tehát az az árfolyamváltás, ami a
társadalom érekének megfelelő szinthez közelít, és negatív az, ami távolít. Ebből fakad az a gyakorlat, hogy a
gazdagok, a hitelező társadalmak valutája felértékelt, a szegényeké, az
eladósodottaké pedig leértékelt.
Ezért használjuk a nemzetközi
összehasonlításokban a hazai vásárlóerő paritást. A gazdag országoknak a pénzük
többet ér, ha szegény országban használják, a szegények pedig kevesebbet kapnak
a pénzükért.
Ezért tartottam az 1:5 arányban
eltérő fejlettségi szintű országok számára a bakárok által kitalált közös
valutát. Hasonló ostobaság volt az, hogy az eurónál is keményebb valutában, a
svájci frankban osztogatták a belső hiteleket. Ez a hóbortunk az országnak, az
érintett bankoknak és a hiteleket felvevőknek százszor többe került, mint az
MNB költségvetése.
Ennél ugyan kevésbé végzetes hibát
követtünk el mi, amikor az euróhoz viszonyítva 260 forintos árfolyamra álltunk.
Ez garancia volt a menthetetlen eladósodásunkra. Keveset kapott, aki exportált,
és olcsó volt az import, tehát egyre rosszabb a külkereskedelmi mérleg.
Ugyanakkor jól jártak, akik külföldre mentek, és drága volt azoknak, akik
idejöttek, tehát gyengült a turizmus mérlege.
Ebből következett a gyors
eladósodásunk. Ha kezdetben a jelenlegi
árfolyamot választjuk, nem lenne adóságunk. A 310 forintos eurón végre
javul a külkereskedelmünk és turizmusunk egyenlege, és csökken az adósságunk
annak ellenére, hogy a forint leértékelése mintegy 20 százalékponttal növelte. Ha
rajtam múlt volna, eleve 350 forintra értékeltem volna az eurót, és most
nettóhitelezők lehetnénk. De ezen nem vitatkozom. Azon azonban káromkodok, hogy
a kormány ellenzéke a leértékelést hibának tarja, azt károgják, hogy romlett a
forint. Nem értik meg, hogy az a jó forint, ami nekünk jó. Nekünk pedig a jelenlegi árfolyam sokkal jobb, mint amivel kezdtünk.
A szakmának pedig azt ajánlom, hogy szokja meg, pozitív az optimumhoz
közeledő árfolyamváltozás, és negatív az attól távolodó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése