A Horthy rendszer születése

Kopátsy Sándor                 PH                   2017 03 22

A Horthy rendszer születése

Az első világháború elvesztése külön alkalmat kínált arra, hogy azért a zsidók voltak a felelősek. Azt figyelmen kívül hagyták, hogy a zsidók nélkül a hadsereg ellátása, működetése lehetetlen lett volna.

Az ország kiegyezés utáni sikere ugyan elsősorban a zsidó polgárság érdeme volt, de ennek használt élvezhette a nem zsidó magyar társadalom egésze is. Máig nem valljuk be, hogy a magyar kultúra, különösen az irodalom és zene világszínvonala is a zsidóságnak volt köszönhető. Ady és Bartók zsenialitását a zsidóság irodalmi és zenei igénye emelte világszínvonalra. Máig nem írta le senki, hogy Ady és Bartók megértője a zsidóság volt, és a Nobel díjasokat is nekik köszönhetjük. Ezt jól bizonyítaná egy olyan felmérés, hogy Ady és Bartók rajongó közönségét milyen arányban adta a zsidóság.

Ezzel szemben a népi írók népszerűségüket az egyre növekvő népi származású értelmiségnek köszönhetjük.

Ez az esszégyűjtemény, ha ismert lenne, a sokat tudás egyik szimbóluma lenne. Engem ez az írást indított el arra, hogy polihisztor legyek. Elvemmé vált, hogy szakbarbár lesz az, aki megelégszik azzal, hogy a szakmájában kiváló.

Németh László jó száz évvel a Széchenyi István Hitelének megjelenése után jelentkezett a Minőség Forradalma címen megjelent esszé gyűjteménnyel. A címével Ortega spanyol társadalomtudós előtte megjelent könyvére akart válaszolni. Ortega bolsevik marxista diktatúra és a fasizmusok politikai sikerét magyarázta a tömegek lázadása címmel. Az óta megbuktak a fasiszta és a marxista diktatúrák.

Ezeket a sorokat a Minőség forradalma megjelenése után nyolcvan évvel írom. Közben a tudomány és technika többet fejlődött, mint előtte sok évszázad alatt. Ennek köszönhetően az én buzgalmam is egyre előbbre jutott.

Ma már azt hiszem, hogy a következő nemzedék értéke elsősorban a fogamzást követő első öt éven múlik. Vagyis az előtt, hogy az oktatás megkezdődne.

A magyar történelem legnagyobb cselekedetei közül kettőt Klebelsberg Kunónak és Rajk Lászlónak tartom. Érdekes módon, mindkettőnek történelmi hibái is voltak, de a számomra a tetteinek pozitív egyenlege őket a legnagyobbak közé emelte.

Klebelsberg egy tiroli osztrák grófi családból Erdélybe települt földbirtokos arisztokrata volt. A Teleki Pál és Bethlen István körül Szegeden kialakult kör tagja volt, akik Horthy Miklóst választották kormányzóul. Az első kormány belügyminisztere lett Klebelsberg, aki mint meggyőződéses antiszemita és revizionista, az első zsidótörvénnyel kezdett. Jó tíz évvel később a Bethlen kormány kultuszminisztere lett. Neki köszönhetjük, hogy óriási anyagi áldozattal kiépítette a tanyák és a nagybirtokok munkásainak gyermekei oktatását. Ezzel a Széchenyi álma, a kiművelt emberfők elindítását alapozta meg. Mentségére azt hozom fel, hogy a Horthy rendszer antiszemitizmusában egységes volt az uralkodó osztály, ebben nem volt hiány. A tanyák és a puszták gyermekeinek iskoláztatásában azonban Klebelsberg egyesül volt. Nélküle egészen más iskolázott országra telepedhetett volna rá a szovjet megszállás.

Rajk Lászlónak köszönhetjük a népi kollégiumok rendszerét. Annak már tanúja voltam, hogy Rákosi, Gerő és Révai a népi értelmiségben antiszemita veszélyt láttak. Rajnak meg egyértelmű célja volt a népi értelmiség kiépítése. A jelenlegi közép-jobb hatalmi elitben a többséget a népi kollégiumok fiataljai, gyermekei és unokái jelentik.

Öreg koromra megtanultam, hogy a kiművelt emberfők többsége az igényes családokból kerül ki. Ezt követően a várható teljesítményük elsősorban a magzati kihordásuktól és az első négy év teljesítményétől függ. Életem egyik nagy felismerése volt az, hogy valakiből milyen kiművelt emberfő lesz. Elsősorban a szülők megfelelésen múlik. Ezért volna fontos a szülők anyagi és szellemi képességéhez igazodó gyermekvállalási tanácsadás. A gyermekvállalás kínai szabályozása, minden családban egyetlen gyermeket vállalhat. A társadalom érdeke az volna, ha a vállalható gyermekek száma a szülők anyagi és iskolázottságától függjön, de az átlagos gyermekvállalás a kettő közelében maradjon. A családok alsó ötödében még az egyetlen gyermekvállalását is feltételekhez kellene kötni.

A kiművelt emberfők kialakításának a magzatkihordás minősége utáni másik előfeltétele a születés utáni első négy évben megszerezhető szókincs nagysága. Az Egyesült Államokban mintegy 15 éve mérik a négyéves gyermekek szókincsét, amiről kiderült, hogy ennek nagysága jelentősen kihat a későbbi tanulási eredményre. Vagyis az emberi agy olyan testrészünk, aminek a kapacitása csak a születés utáni négy évben fejeződik be. Vagyis az agy kapacitásának a kialakulása a születés után még mintegy négy évig tart. Kiderült, hogy az évezredekkel korábban kialakult oktatási rendszer akkor kezdődött, amikor már az agy kapacitásának a fejlődése befejeződött, amikor már csak az adott kapacitást lehet feltölteni ismeretanyaggal. Ennek a logikáját akkor értettem meg, amikor felismertem, miért volt az osztálytársadalmakban eredendő bűn a tudásvágy. azért, mert az osztálytársadalmak elsődleges feladata volt a túlszaporodás elleni védekezés, amit csak a halálozás okozásával lehetett megoldani. Ezt pedig jobb volt, fel nem ismerni.

A tudásvágy eredendő bűn azonban csak addig lesz, ameddig a társadalom túlnépesedik. Ha ez megszűnik, ott az eredendő bűn átváltozik a legnagyobb társadalmi erénnyé.

Ahogyan a tudományos és technikai forradalom hatására lecsökkent a gyermekvállalás a létszám újratermelése alá. Kiderült, hogy az olyan társadalom, a melyikben megoldott a fogamzásgátlás, az egy lakosra jutó jövedelem meghaladta a 20 ezer dollár/fő szintet, az iskolázottság pedig a 12 évet, leáll a túlnépesedés, ott az eredendő bűn átváltozik a legnagyobb társadalmi erénnyé. Beteljesül Széchenyi álma, és megvalósul a Németh László által elképzelt minőségi forradalom.