Kopátsy Sándor                  PE                  2017 02 06

A dohányzás alakulása

Mindig háborgok azon, hogy még a legigényesebb televíziós csatornák is ontják magukból a rossz híreket, a jókat pedig figyelembe sem veszik.

Az első látványos csökkenés az Egyesült Államokban történ. Ott 2000-ben már csak fele akkora volt a dohányosok aránya, mint Európában, most pedig harmadannyi van. Utána Európában történt hasonló mértékű csökkenés, 25 év alatt a dohányosok aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent. Hasonló változás volt a Távol-Keleten is. Ez azt jelenti, hogy a már gazdag, illetve nagyon gyorsan gazdagodó, puritán népek száma alig változott, a dohányzók száma és aránya harmadára csökkent.

A pólus másik oldalán van a gyorsan szaporodó, de viszonylag elszegényedő Afrikában, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten ötven év alatt kétszeresre-háromszorosra nőtt a lakosság száma, és megkétszereződött a dohányosok aránya. Vagyis a puritán, gazdagodó, egyre iskolázottabb népek dohányzása csökkent, a lemaradó többség pedig egyre nagyobb arányban dohányzik. Összességében a dohányzók száma viszonylag stabil, 1.1 milliárd.

A felnőtt lakosság halálozásának 11 százaléka a dohányzás következménye. Tehát évente mintegy 10 millió ember azért hal meg korábban, mert sokan dohányoznak. Ezek nagy többsége a gyorsan szaporodó túlnépesedő világban, ahol a népesség évente 70 millióval nő.

Mióta tudom, hogy az elmúlt hatezer ében azért kellett növelni a többség nyomorát, fokozni az erőszakos halálozást, és üldözni a tudásvágyat, mert a spontán népszaporulat nem volt elviselhető. Az osztálytársadalmak halálozás fokozása ellenére, nem találtam olyan osztálytársadalmat, ami nem lett volna gazdagabb, nem élhetett volna jobban, ha csökken a lakossága. Ennek ellenére nem akadt olyan társadalomtudós, aki rámutatott volna arra, hogy a múlt társadalmi jobban éltek volna, ha kisebb a lakosságuk.

A lakosság növekedésének csökkentését csak a kevesebb születés oldotta volna meg humánusan, de mivel ez nem volt megoldható, minden osztálytársadalomnak csak a halálozás fokozásával és a tudásvágy üldözésével lehetett féken tartani a túlnépesedését.

Ezért aztán a túlnépesedő, ezért lemaradó világban virágzik az emberölő dohányzás, a már nem túlnépesedő, gyorsan gazdagodó világban pedig szorítják vissza.

Az még egyetlen történésznek sem jutott az eszébe, hogy az élvezeti cikkek nagyobb halálozásokozók lehettek, mint a háborúk.