Kerítésépítés

Kopátsy Sándor                 PP                   2015 06 24

Kerítésépítés

A határokon történő kerítésépítés csak a hidegháborúban volt negatív jelenség. Akkor ugyanis a kerítést azok megállítása ellen építették, akik a szellemi és a politikai szabadság korlátozása ellen lázadtak. Ezért a vasfüggöny az emberiség érdekét sértő erőszak szimbóluma volt.

Ma azért építenek kerítéseket, hogy a nem kívántak bejövetelét korlátozzák.

A tudomány és a technika forradalma ugyanis fajunk életében először teremtett olyan helyzetet, amiben az emberek távolságlegyőző képessége szinte minden távolságot legyőzhet, ugyanakkor az országokban való megélés lehetősége százszorosára differenciálódott. A leggazdagabb országokban a börtönök is sokkal jobb életkörülményt biztosítanak, mind amilyen körülmények között az emberiség szegényebb fele, mintegy 3-4 milliárd személy él.

De nemcsak a szegények mennének a fejlett világba, de a tehetségesek, a képzettek még inkább. Ezek is sok millióan vannak. A munkaerő értéke attól függ, milyen társadalmi környezetbe hasznosul. A jó munkaerő hatványozottan jobban és a fejlettebb társadalomba kerülve. A túlnépesedett lakosság többsége azonban olyan országa vágyódik, ahol a legalacsonyabb bér, a munkanélküli segély, de akár a társadalmi gondoskodás is kedvező megoldást jelent.

Az emberiség érdeke, hogy a jó minőségű munkaerő világpolgár legyen, ott hasznosíthassa képességét, ahol az a legnagyobb társadalmi haszonnal jár.

Ezzel szemben minden befogadó ország számára csapás, ha olyan munkaerőt foga be, amelyik minősége a sajátjának az alsó harmadába tartozik. Ez a magyarázata annak, hogy a fejlett társadalmak kénytelenek kerítést építeni.

Ma már csak a példátlanul lemaradó Észak-Korea épít olyan határzárat, ami a lakossága kiszökését igyekszik megakadályozni. Ez a kerítés példátlan abban a tekintetben, hogy a határ két oldalán azonos nép él, de az egy laksora jutó jövedelemben 1:14 a különbség.

A maga idejében a két Németországot elválasztó kerítés esetében az egy lakosra jutó jövedelemben csak 1:2 különbség volt, a politikai szabadságjogokban azonban sokkal nagyobb. Ezért volt rövid életű.

Ismereteim szerint csak két olyan országhatár van, amelyik nemcsak két politikai, társadalmi rendszert, hanem két jelentősen eltérő életszínvonalat is választ el.

Az Egyesült Államok és Izrael közös határán azért kellett erős technikai határzárat, és határőri ellenőrzést létesíteni, mert a szabad határok mellett sokmillió mexikói és egyéb latin-amerikai állampolgár költözött volna át. Amíg ezek száma évente csupán néhány százezer volt, és a kaliforniai farmerek szívesen fogadták az olcsó szezonmunkásokat, nem volt szükség a magas kerítésre. Ma már, köszönhető elsősorban a magas kerítésnek, de az amerikai bevándorlás politika felébredésének, tört részre csökkent a mexikói bevándorlók száma. Ugyanakkor kibontakozott a minőségi szűréssel érkezők, főleg a magasan képzett ázsiaiaknak a befogadása.

Izrael pedig arra kényszerült, hogy körbe kerítse az országot. Ez esetben is ugyan nagy a jövedelmekben lévő különbség, de a fő szerepet játssza a politikai ellentét. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy lehetett volna más utat választani, de ma már nem lehet.

Most azonban Magyarországon újra építenek kerítést. Amennyire 25 évvel ezelőtt elsők voltunk a vasfüggöny felszámolásában, most ellenkező okból a szerb határon építünk kerítést. Annak ellenére, hogy a két kerítésnek ellentétes faladata volt, az ellenzék hangosan tiltakozik, az építése ellen. A vasfüggöny azt a célt szolgálta, hogy ne lehessen kiszökni az országból, a most épülő azt igyekszik megakadályozni, hogy ne jöhessenek be olyanok, akiket nem kívánatosaknak tartunk.

Azon nem lehet vita, kik ellen építjük a kerítést, hiszen az a legális be- és átutazókat nem érinti. Akik pedig illegálisan akarnak bejönni, azok csapást jelentenének a számunka. Gyenge minőségű munkaerővel ugyanis bőven el vagyunk látva. Az EU tagországok közül nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatatás, és a munkanélküliek