2015. június 26., péntek

Gondolatok a népességrobbanásról

Kopátsy Sándor                  EE                  2015 06 24

Gondolatok a népességrobbanásról

Az első népességrobbanás a Nyugatot érte.
Az ipari forradalommal létrejött ipari és katonai fölény lehetővé tette Nyugat-Európa számára, hogy az emberiség négyötödét kizsákmányolja. Először fordult elő, hogy az egyik kultúra lényeges tudományos, gazdasági és jövedelmi fölényt szerezetett az emberiség többségével szemben. Elsősorban ennek köszönhetően az életterét megtízszerezhette. A 17. és a 20. század eleje között az emberiségen belül szinte csak az európai népek szaporodása volt gyors. Ezt jelezte az, hogy a nagy emberpusztító világháborúk színhelye Európa lett. A csúcsa volt az emberiség történelmének legnagyobb háborúja, a második világháború volt. Hét éve alatt mintegy 50 millió háborús vesztesége ugyan példátlan, de vele azonos időben a hét év népszaporulata hatszor nagyobb volt. Így is a második világháború a háborús emberpusztítás legnagyobbja volt. Ezzel nemcsak a fejlett világon belül, de az egész emberiség számára a népességnövekedésben az erőszakos emberölés, mint az egyik legnagyobb halálok, szinte megszűnt.
Ezzel párhuzamosan a Nyugat fejlett társadalmaiban az orvostudomány vívmányainak és az életfeltételek javulásának köszönhetően gyorsan növekedett a várható életkor. Ebből azonban nem lett népességrobbanás, mert közben magasra emelkedett a jövedelem, megjelentek a a fogamzásgátlás módszerei, és nőtt az iskolázottság.
Kiderült, hogy az emberi faj túlszaporodása megszűnik, ahol az egy laksora jutó jövedelem meghaladja a 10 ezer dollárt, az iskolázottság a 12 évet, és általánosan elérhető a fogamzásgátlók használata. Erre a szintre máig is szinte csak Nyugat-Európa és a Távol-Kelet már túlnépesedett térségei értek el.

A lemaradó emberiség népesség robbanása

Az emberiség négyötödében csak a 20. században következett be a népességrobbanás, amikor a nyugat-európai orvostudomány vívmányai elérték az elmaradt térségeket, és a gyarmatok felszabadultak.
A Nyugat a két legnagyobb halálokot, a járványok, és a betegségek elleni védekezést feljavította, és az egymást pusztító háborúkat féken tartotta. A Nyugaton feltalált védőoltások, gyógyszerek viszonylag alacsony költséggel legyőzték a legnagyobb halálokozó betegségeket, járványokat. Ezzel párhuzamosan a gazdag és fegyverkezésben fölényt élvező gyarmattartók nem tűrték a gyarmatok közti háborúkat.
Már úgy látszott, hogy a létszámunk mára eléri a 8 milliárdot. Nem volt arra ugyanis elképzelés, hogy a túlzott gyermekvállalás megfékezhető. Ez csak azért lett 500 millióval kevesebb, mert Kína az utóbbi 25 évben mintegy 500 millióval csökkentette a népszaporulatát. Ennek köszönhetően most csak 7.5 milliárd a létszámunk. Ez is többszöröse az optimálisnak, a természeti környezetet nem aránytalanul veszélyetető, azon belül az éghajlatváltozást mérsékelt szinte tartónak.
A természeti környezetet veszélyeztető alatt nem a változatlan állapotban tartót, hanem a valamilyen egyensúlyban tartót értem. Számomra az Európa nyugati felének természete ugyan nem is hasonlít az ezer évvel korábbira, de egyensúlyban van. Változott, de nemcsak romlott, hanem javult is. Emberbaráti maradt. Jártam Ausztráliában még alig változott természeti környezetben, de az Alpokat sokkal inkább elfogadhatónak tartom.
Nagyon nem értek egyet azokkal, akik valamiféle eredeti természeti környezetet tartanak ideálisnak. Számomra az a jobb környezet, ami fajokban nem lett szegény, és ahol az ember legjobban, legtovább él. A természetvédők veszteségnek érzik, ahol néhány nagy emlősállat, növény kipusztult, de nem veszik figyelembe, ha kipusztultak az embert veszélyeztető baktériumok, vírusok. Számomra jó illusztráció a fecskék viszonylagos kipusztulása. Ennek oka, hogy alig van légy a száz év előttihez képest. A legyek megritkulását nagyobb pozitív változásnak látom, mint a fecskék megritkulását. Elég volna felmérni, hogy mennyi ember halt meg a legyek kórokozók terjesztésének következtében.
Rá kellene szoktatni egymást, hogy minden változást a vele járó veszteségek és nyereségek egyenlege alapján ítéljünk meg.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése