Kopátsy Sándor PS 2014 11 27
Elhízott az emberiség
Közel hatvan éve a testmagasságot és
annak változását tartom a társadalom fejlettsége és fejlődése legjobb
mércéjének. Vagyis centiben és nem kilóban mérek. Ez jutott most az eszembe,
amikor azt olvasom, hogy az emberiség harmada túlsúlyos, és 25 év múlva
várhatóan már a fele az lesz.
Fajunk eddigi életét a nagy többség
alultápláltsága jellemezte. Kövérek csak az uralkodó osztályban voltak. A 20.
századig legfeljebb az emberiség húszada lehetett túlsúlyos. Az, hogy fajunk
népszaporulata egyetlen korban nem lépte túl az 1 ezreléket, elsősorban a
táplálék szűkösségének volt köszönhető. A túlnépesedést csak az élelem
szűkössége tartotta féken.
Malthus a 19. század elején még attól
félt, hogy a szaporodó világ éhen fog halni. Senki sem sejthette, hogy az ipari
forradalom után alig kétszázötven évvel megtörténik a mezőgazdaságban is a
technikai forradalom, és az elszabadult
népszaporulat ellenére, a legnagyobb népbetegség a túltáplálkozás lesz. Malthus
idejében alig egymilliárd ember élt soványan, ma hétmilliárd él, túltápláltan.
De nemcsak a sok és olcsó táplálék
játszott ebben a változásban szerepet, hanem az is, hogy a tudományos és
technikai forradalom gépesítette a fizikai munkát. A nehéz fizikai munkákat már
a gépek végzik. A traktoron, a targoncán, darukon, bányakombájnokon nincs megerőltető
fizikai munka. De már gyermekkorban kezdődik a fizikai igénybevétel csökkenése.
Száz éve még csak olyan játékok voltak, amelyekhez mozogni kellett. Ma a
legtöbb időt a számítógépek mellett ülve töltik.
A legmeglepőbb azonban, hogy a
túlsúlyosság az iskolázottsággal és a jövedelemmel fordítva arányos.
A korszakváltást semmi sem jellemzi
jobban, mint a tény, hogy fajunk eddigi életében az alultápláltság volt a
legnagyobb halálok, jelenleg, és a belátható jövőben azonban a túltápláltság
az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése