2013. január 15., kedd

GYŐZELEM A MELEG FELETT


Kopátsy Sándor                EH                   2013-01-09

GYŐZELEM A MELEG FELETT

Nyugdíjasként írt első könyvem, NYUGAT FELÉ, lényegében arról szólt, hogyan és miért ment egyre északnyugatra az egyiptomi és a mezopotámiai kultúra. Akkor még csak a folyamatot írtam le, a legújabb könyvemben már általánosan is megfogalmazom, hogy miért él fajunk élcsapata egyre hidegebb vidéken, és ez tendencia miért indult meg visszafelé a jelenkorban.
Fajunk súlypontja azért vándorolt egyre hidegebb térségek felé, mert könnyebb volt védekezi a hideg, mint a meleg ellen.
A meleg két hátrányai:
- A csökkent fizikai munkavégző képesség. Elég volna meggondolni, hogy naponta hány órán keresztül lehet kemény fizikai munkát végezni 10 fokos, illetve 40 fokos melegben.
- Melegben megoldhatatlan feladat volt a higiéniai feltételek biztosítása, a betegségek elleni védekezés. Nem találok adatokat arról, hogy mekkora volt a 20. század előtt a városokban a halandóság a vidéken élőkkel szemben meleg és hűvös éghajlaton. Köztudott, illetve mindenki elhiszi, hogy nagy, de a történészeket nem érdekli.
- Melegben az állati fehérjék tárolása nem, vagy csak drágán és nagy veszteséggel volt megoldható. Elég volna arra gondolni, hogy a gyűjtögető, vadászó társadalmakban a zsákmány szinte csak azonnal volt fogyasztható. Ezzel szemben a hidegben szinte korlátlan ideig elállt. Ezért takarékosak az északi népek, és a beosztásra képtelenek a trópusiak.
- A hideg ellen lakással, fűtéssel, ruházattal lehetett védekezni, a meleg ellen nem volt lehetőség. Ezért aztán a hideg éghajlaton érdemes volt szorgalmasnak, beosztónak lenni. A melegben az általános védekezés a semmittevés.
Az a helyzet csak a hűtés technikájának köszönhetően változott.
Az elmúlt száz év legfontosabb, legnagyobb változást hozó találmányai alig említjük a hűtőképet és a légkondicionálást. Pedig történelemformálók lettek.
A változást jól jellemzi, ahogyan megfordult a fűtés és hűtés energiaigénye. Negyven éve még negyvenszer annyi energiát fogyasztott a fűtés, mint a hűtés. 2011-ben pedig már a hűtés fogyasztott 50 százalékkal többet. Ezért aztán negyven éve senki sem foglalkozott komolyan a napenergiával, most pedig előtérbe került. Az energiaigény csúcsa nem télen, hanem nyáron van. Ráadásul a fűtés energiaigénye a téli hónapokban magas, de a napszakoktól független. A légkondicionálás csúcsa csak meleg napon, azoknak is a délkörüli óráiban van, amikor a naperőművek csúcsra termelnek.
Néhány adat.
Az Egyesült Államokban, 1950-ben a nagyvállatok 90 százaléka a légkondicionálást tartotta a termelékenység növekedés okának.
A légkondicionálás tette lehetővé, hogy a jómódú nyugdíjasok a déli államokba költözzenek. Ennek hatására az északi államokban gyengült, a déliekben erősödött a Republikánus Párt támogatottsága.
Az ENSZ adatok szerint, az északi népek egy órára jutó teljesítménye az egyenlítői országokénak 12-szerese. Ennek ellenre egyetlen közgazdász sem veszi figyelembe az éghajlat és a gazdasági eredményessége közti összefüggést.
A légkondicionálás és a hűtőszekrény jelentős szerepet játszik az egészségügyben. Drasztikusan csökkenti az érrendszeri okból történő halálozásra.
Kínéban 1995 és 2004 között 8 százalékról 70 százalékra nőtt a légkondicionálást használó lakások aránya. Ez mennyivel fontosabb hír, mint az egy párt uralma!
Kétségtelen, hogy a légkondicionálás mai technológiája károkkal is jár, de azok, beleértve a felmelegedés okozását is, legfeljebb néhány százaléka az eredménynek. A technikai forradalom e téren is zajlik. Bőven elég volna az elért eredmény egyetlen százalékát a károkozás csökkentését célzó kutatásokra fordítani.
A feni eredmények ugyan történelemformálók, de eltörpülnek a várható eredmények mögött. A legnagyobb javulás ugyanis a meleg éghajlaton várható, ahol nemcsak a szegénység a legnagyobb, de a népszaporulat is. A jelen, és a jövő legnagyobb problémái ugyanis ott vannak, és még inkább ott lesznek, ahol a meleg legyőzése a legnagyobb feladat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése