Csökken a nők és a férfiak várható életkora közti különbség

Kopátsy Sándor                ED                  2013-01-18

Csökken a nők és a férfiak várható életkora közti különbség

Annak ellenére, hogy az ember számára a legnagyobb érték az élete, a társadalomtudományok alig értékelik. Nagy fejlődést érzek abban, hogy az ENSZ társadalmi fejlettséget három mutató, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem, a várható életkor és az iskolázottság, eredőjével méri.

Ennek ellenére a makro közgazdaságtan figyelembe se veszi. Mid az életet meghosszabbító egészségvédelmet, mind a tudásvagyont növelő oktatást kiadásként veszi figyelembe. A minél hosszabb életet nem tekinti társadalmi célnak, a szellemi vagyont termelő oktatást pedig felhalmozásnak.

Nagy Britanniában 1840 óta mérik a nők és férfiak várható

Életkora közti különbséget. Ezt az adatot utólag nem lehet mérni. De amióta mérjük, az óta sem vesszük figyelembe. Engem nagyon régen érdekel minden, ami a demográfia körben tartozik. Néhány éven keresztül a nyugdíjrendszerrel is foglalkoztam. Mégsem volt fogalmam arról, hogy százötven éve mekkora volt a különbség. Azt tudtam, hogy nálunk, jelenleg 4-6 évvel tovább élnek a nők.

Most olvasom, hogy a fejlett világban egyre csökken a két nem várható életkora közti különbség. Angliában, 1967-ben 6.3, 2012-ben 4.1 év volt. A csökkenést elsősorban a dohányzás csökkenésével magyarázzák. Az alkoholizmus mérsékelődése csökkenést, a túlsúlyosság növekedése emelkedést okoz. A legnagyobb a nők és a férfiak közti életkor különbség Oroszországban, 12 év, amit a dohányzás és az alkoholizmus okoz.

Az életet rövidítőkről az egészségügyi statisztika bőven szolgáltat adatokat. Az életkor meghosszabbítóról viszonylag szinte semmit arról. Pedig én azt tartom fontosabbnak, ami a leélt évek számát nemcsak hosszabbítja, de tartalmasabbá is teszi. Azt kellene tanítani, hogyan lehet az életet nemcsak hosszabbá, de tartalmasabbá is teszi. A kettő ugyanis összefügg. Meggyőződésem szerint, a tartalmasabb élet egyúttal hosszabb is.

A két nem közötti élethossz különbséget elsősorban azzal magyaráztam, hogy a nők azért élnek tovább, mert a nyugdíjazás után jobban marad feladatuk. A férfiak nagyobb arányának a munkaviszony után nincs elég feladatuk. A nőknek ott marad a háztartás, a család ellátása. Úgy érezhetik, hogy a családnak még szüksége van rájuk. Ezt látom a férfiaknál, közöttük azok élnek tovább, akiknek olyan a szakmájuk, amit folytatni lehet. Aki unatkozik, az előbb meghal. A fiataloknak elsősorban olyan szakmákat, olyan hobbyt ajánlok, amit nyugdíjasként is lehet folytatni.

Az ugyan általánosan elfogadott, hogy a testmozgás egészséges, de arról még nem hallottam, hogy valaki a szellemi elfoglaltságot éppen ilyen fontosnak tartja. Pedig minél hosszabb az élet, az utóbbi lesz annál fontosabb. A fizikumunk elöregedése elleni védekezéssel foglalkoznak, a szellemi öregedés ellenivel pedig alig.

Az egészségügy szinte tehetetlen az egészségtelenül élők életének meghosszabbítására. Ezzel szemben a várható élekor elsősorban a képzettség arányában nő. Ha ezt valaki elfogadja, akkor az egészségügyi állapotok javításának módját a hatékonyabb oktatásban keresi.

Még nem találtam olyan demográfust, aki azt kutatta volna, hogyan alakul a várható életkor a különböző szakmákban, és a különböző képzettségi szintien.

A genetika állítja, hogy a nők 1-2 évvel hosszabb életének genetikai oka van, tehát az nem rajtunk múlik.