Kopátsy
Sándor ED 2013-01-18
Csökken a nők és a férfiak várható életkora
közti különbség
Annak ellenére,
hogy az ember számára a legnagyobb érték az élete, a társadalomtudományok alig
értékelik. Nagy fejlődést érzek abban, hogy az ENSZ társadalmi fejlettséget
három mutató, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem, a várható életkor és az
iskolázottság, eredőjével méri.
Ennek ellenére a
makro közgazdaságtan figyelembe se veszi. Mid az életet meghosszabbító
egészségvédelmet, mind a tudásvagyont növelő oktatást kiadásként veszi
figyelembe. A minél hosszabb életet nem tekinti társadalmi célnak, a szellemi
vagyont termelő oktatást pedig felhalmozásnak.
Nagy
Britanniában 1840 óta mérik a nők és férfiak várható
Életkora közti
különbséget. Ezt az adatot utólag nem lehet mérni. De amióta mérjük, az óta sem
vesszük figyelembe. Engem nagyon régen érdekel minden, ami a demográfia körben
tartozik. Néhány éven keresztül a nyugdíjrendszerrel is foglalkoztam. Mégsem
volt fogalmam arról, hogy százötven éve mekkora volt a különbség. Azt tudtam,
hogy nálunk, jelenleg 4-6 évvel tovább élnek a nők.
Most olvasom,
hogy a fejlett világban egyre csökken a két nem várható életkora közti
különbség. Angliában, 1967-ben 6.3, 2012-ben 4.1 év volt. A csökkenést
elsősorban a dohányzás csökkenésével magyarázzák. Az alkoholizmus mérsékelődése
csökkenést, a túlsúlyosság növekedése emelkedést okoz. A legnagyobb a nők és a
férfiak közti életkor különbség Oroszországban, 12 év, amit a dohányzás és az
alkoholizmus okoz.
Az életet
rövidítőkről az egészségügyi statisztika bőven szolgáltat adatokat. Az életkor
meghosszabbítóról viszonylag szinte semmit arról. Pedig én azt tartom
fontosabbnak, ami a leélt évek számát nemcsak hosszabbítja, de tartalmasabbá is
teszi. Azt kellene tanítani, hogyan lehet az életet nemcsak hosszabbá, de
tartalmasabbá is teszi. A kettő ugyanis összefügg. Meggyőződésem szerint, a tartalmasabb élet egyúttal hosszabb is.
A két nem
közötti élethossz különbséget elsősorban azzal magyaráztam, hogy a nők azért
élnek tovább, mert a nyugdíjazás után jobban marad feladatuk. A férfiak nagyobb
arányának a munkaviszony után nincs elég feladatuk. A nőknek ott marad a
háztartás, a család ellátása. Úgy érezhetik, hogy a családnak még szüksége van
rájuk. Ezt látom a férfiaknál, közöttük azok élnek tovább, akiknek olyan a
szakmájuk, amit folytatni lehet. Aki unatkozik, az előbb meghal. A fiataloknak
elsősorban olyan szakmákat, olyan hobbyt ajánlok, amit nyugdíjasként is lehet
folytatni.
Az ugyan
általánosan elfogadott, hogy a testmozgás egészséges, de arról még nem
hallottam, hogy valaki a szellemi elfoglaltságot éppen ilyen fontosnak tartja.
Pedig minél hosszabb az élet, az utóbbi lesz annál fontosabb. A fizikumunk
elöregedése elleni védekezéssel foglalkoznak, a szellemi öregedés ellenivel
pedig alig.
Az egészségügy
szinte tehetetlen az egészségtelenül élők életének meghosszabbítására. Ezzel
szemben a várható élekor elsősorban a képzettség arányában nő. Ha ezt valaki
elfogadja, akkor az egészségügyi állapotok javításának módját a hatékonyabb
oktatásban keresi.
Még nem találtam
olyan demográfust, aki azt kutatta volna, hogyan alakul a várható életkor a
különböző szakmákban, és a különböző képzettségi szintien.
A genetika
állítja, hogy a nők 1-2 évvel hosszabb életének genetikai oka van, tehát az nem
rajtunk múlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése