A nyugati zsidóság eredete

Kopátsy Sándor                PV                    2013-01-21

A nyugati zsidóság eredete

Örömmel látom, hogy a jelenlegi kommunikációs viszonyok között egy-egy téma széles körű érdeklődést vált ki.

1976-ban jelent meg az akkor már világhírű írónak, Arthur Koestlernek a Tizenharmadik törzs című könyve. Akkor csak hallottam róla, hogy állítása szerint az európai zsidóség nagy többsége nem is a júdeai zsidók utóda, hanem a zsidó vallásra áttért kazárok leszármazottja. Akkor csak azt gondoltam, hogy ezt a Hitlernek kellett volna elmondani. Különben akkor már László Gyulától hallottam erről. Ő vetette fel, hogy a honfoglalókkal érkező kazárok, talán Aba Sámuel is, zsidók lehetettek.

36 évvel később, egyszerre több forrásból érkezett hozzám, hogy Koestler véleményét a legújabb genetikai elemzések igazolják.

Számomra a hír ma más oldalról érdekes.

Azt számos alkalommal leírtam, elmondtam, hogy jelenleg a világ két legképzettebb, leggazdagabb etnikuma a távol-keleti kínai, és a nyugati zsidó diszpóra. Mindkettő sikerét azzal magyaráztam, hogy üldözött kisebbségként mind a nyugati puritán, mind a távol-keleti konfuciánus kultúrájú nép a befogadó környezete fölé emelkedik.

A kínai diaszpóra sorság nem ismerem eléggé, de az európai zsidóságét annál inkább.

Kezdetben az európai zsidóság sikerét csak a kirekesztettségével, az üldözésével magyaráztam. Mindig hozzátettem, hogy jókor és jó helyen voltak a polgárhiányos társadalmú Európában. Annál sikeresebbek, minél nagyobb volt a polgárság hiánya. Ez az előnyük megsokszorozódott a vasúthálózat kiépülése idején.

Erre a leginkább a magyar példák vezettek rá. A vasúthálózat kiélése előtt, a vízi utaktól távolabbi települések alig voltak árutermelők. A viszonylag olcsó áruk szárazföldi szállítása nagyon alacsony hatékonyságú, vagyis drága volt. Az ilyen települések önellátásra rendezkedek be. Csak a vasúti szállítás tette lehetővé, hogy az ország lakosságának nagy többségét jelentő falvakból sok olyan termék, tojás, tej, dió, mogyoró, bőr, toll, stb. csak a vasútnak köszönhetően, lettek áruk még akár akkor is, ha ezer kilométerre találtak piacot. E termékekkel való kereskedésen gazdagodhattak meg a szegény zsidók első generációi. Azok, akiket eltiltottak nemcsak a földtulajdontól, de még a gettóikon kívüli lakhatástól is. Vagyis a zsidók többségének polgárosodása előtt a vasút nyitott lehetőséget.

Ez bármennyire nyilvánvaló, senki sem vetette fel a szállítási technika forradalma, és a kereskedelme kényszerült zsidóság páratlan érvényesülése között oksági kapcsolat lehet.

A vasutat megelőzően, csak a kikötők jelentettek a távolsági kereskedelemre alkalmat. Csak Európa ipari forradalom előtti történetét ismerem, és abban nyoma sem volt a zsidók fölényének. Sokkal inkább kiemelkedtek a kikötők polgárai. A korabeli irodalom tele van szabad a velencei, génuai, firenzei polgárok fölénye feletti háborgással.

Aztán, az óceánok meghódítsa után, előbb a németalföldi, majd az angol fölényről szóltak.

Érdekes módon, fel sem vetődött, hogy e fölények mögött faji tulajdonságot keressenek. Annak, hogy a zsidók fölényének faji oka van, nagyrészt a keresztény vallás volt az oka. A kereszténység soha nem volt lépes megemészteni, hogy Krisztus és a tanítványai zsidók voltak. Ezért, és nem reális gazdasági okokból, a keresztény klérus és teológiája kezdettől fogva antiszemita volt.

A zsidó állam létrejötte óta pedig sokszor találkozom azzal a problémával, mi az európai és a mohamedán társadalmakból betelepült zsidók között óriási civilizációs különbség van. Kiderül, hogy a kiemelkedő képesség csak az európai kultúrából bevándorló zsidókban van.

A zsidók kiemelkedő képességéra hivatkozóknak pedig azt mondom, hogy a kiemelkedő érvényesülési képesség csak a nyugati zsidóságra igaz. A közel-keleti és afrikai zsidóság még a sokkal elmaradottabb környezetből sem emelkedett ki. Csak azok a zsidók sikeresek, akik a nyugati kultúrában nevelkedtek.

A Koestler által felevetett tizenharmadik zsidó törzs léte számomra azért érdekes, mert arra utal, amiről nem esik szó, hogy a zsidó vallás már jóval a kereszténység előtt is terjedt. Vagyis ahhoz hasonló történt, mint, Szent Pálnak köszönhetően, a kereszténységgel. A sok istent hívő pogánysággal szemben a keményen egy istent hívó zsidó vallást más népek is átvették. Tehát a zsidó vallásra nem volt jellemző a kemény anyajogúság, mint később. Így vették fel a zsidó vallást az előtte pogány kazárok.

A Kazár Birodalom szétesése, eltűnése után a kazár zsidók szétszóródtak, a többségük nyugat felé. A térség földrajzi adottságának megfelelően, elsősorban csak a nagyon korlátozott lehetőségeket jelentő szárazföldi kereskedelemmel foglalkoztak, amiben nem válhatott jelentőssé a képességük.

Akkor változott meg minden, amikor a vasúthálózat kiépülése megszázszorozta az áruk hatékony szárazföldi szállítását. Ennek köszönhetően vált előbb Európa keleti felének, majd a Nyugat egészének társadalmi, tudományos és gazdasági motorjává a zsidóság. Az is valószínű, hogy ezek többsége genetikailag inkább kazár, mind júdeai.

Ebből az is következik.

- A Nyugat legfejlettebb etnikumát olyan zsidók alkotják, kik valamikor, az időszámításunk előtt az 5.-7. században, kazárokként vették fel a zsidó vallást.

- Izrael Állam megalapítóinak, naggyá emelőinek többsége is genetikailag nem júdeai, hanem kazár.

Amennyiben ez így igaz, jó lett volna, ha száz évvel korábban kiderül. Akkor Hitler, és az antiszemiták nem antiszemiták, hanem antikazárok, vagy legalábbis antizsidók lehettek volna.

Most pedig a zsidókat gyűlölő arabok pedig meg akarnak szabadulni azoktól a kazároktól, akik 2500 éve, a mohamedán vallás megjelenése előtt, vették fel a zsidó vallást.