A rizs forradalma

Kopátsy Sándor                  PA                  2014-05-14

A rizs forradalma

Az emberiség legnagyobb tudományos és technikai forradalmának, a fogamzásgátlás megoldását tartom. Semmi sem hatott olyan mértékben az elmúlt száz év történelmére, mint ez. Becslésem szerint, nélküle, jelenleg körülbelül kétmilliárddal többen élnénk a földön, és nem jöhettek volna létre a már nem szaporodó népességű, nagyon gazdag társadalmak. Azt csak becsülni lehet, mekkora volna a felmelegedés és a természetszennyeződés, hogyan alakult volna az elmúlt száz év történelme. A változást felmérhetnék azon, hogy végig gondolnánk, hogyan alakult volna egyéni és családi sorsunk, ha nincs megoldva a fogamzásgátlás.

A kétmilliárddal nagyobb emberiség ennél is több lehetett volna. Ennek ellenére még nem találkoztam olyan történésszel, aki megpróbálta volna felmérni, hogyan alakul fajunk sorsa, ha a létszámunk közel lenne a tízmilliárdhoz.

Arról és érdemes volna elgondolkodni, mennyi örömet veszettünk volna, illetve mekkora tragédiákat úsztunk meg a fogamzásgátlásnak köszönhetően. Hasznos volna néha végiggondolni, hogyan alakul az életünk, ha nem vagyunk részesei a tudományos és technikai forradalomnak.

Ez jutott az eszembe, amikor a The Economist legutóbbi számában olvasom a rizstermelésben berobbant forradalmat.

Közben eltelt mintegy ötven esztendő, ami a gabonatermelésben hozott forradalmat a szellemi, és tőkeigényes farmergazdaságokban, és nagyüzemekben, valamint a síkvidéki öntözéses rizstermelésben. Nehéz elképzelni, hogyan alakul az elmúlt ötven év történelme, ha nem történik genetikai forradalom a gabonatermelésben.

Ilyenkor mindig azon bosszankodom, hogy ezeket a forradalmakat nemcsak a kommunikációs csatornák, hanem a politikusok és a történészek sem veszik figyelembe. Pedig az elmúlt ötven évben ez volt a legfontosabb politikai esemény. Ez a genetikai forradalom elsősorban a gabonafogyasztó Nyugat helyzetét javította. Az emberiség nagyobbik felét, Ázsiát és Afrikát alig érintette. Ha valaki kiszámolná, hogy hol tartana a Nyugat, ha nincs ez a forradalom, sokkal nagyobb eredményt kapna, mint amibe az éghajlatváltozás kivédése kerül.

Ennek ellenére ennek a forradalomnak a nagy hőse, Norman Borlaug nevére nagyon kevesen emlékeznek. Krisztus csodálatos kenyérszaporítását minden keresztén ismeri, pedig az legfeljebb néhány tucat ember ünnepét szépítette meg. Borluag egymilliárd embernek adott másfélszer annyi kenyeret.

Történészként során sokszor leírtam, hogy az első ezredforduló előtti századokban Európa északi felén létrehozzák az első természetes csapadékra épülő gabonatermelő magas-kultúrát. Ami a világ élvonalba emelkedő Nyugat élelmezésének alapja lesz. Ezt megelőzően ugyanis csak az önözéses gabonatermelésre épült magas-kultúra. Jó ezer évvel később ez a Nyugt szüli meg a második agrártechnikai forradalmat, ami először teszi viszonylag olcsóvá az élelmezést. A fejlett nyugati országokban a lakosság élelmezéséhez szükséges nyersanyagokat a munkaerő három százaléka megtermeli.

Amit most olvasok, az azt jelenti, hogy a rizstermelés forradalma is küszöbön van. Ez megkésett, holott a nagy élelmezési vállság az önözéses növénytermelő Ázsiában nyomaszt. Az emberiség fele ugyanis öntözött rizsen él, amit parányi parcellákon ma is szinte úgy termelnek, mint évezredek óta. Ázsiában az átlagos gazdaság területe század sincs az észak-amerikai farmer gazdaságoknak. A tőkéjük talán mg ennél is kevesebb. A legnagyobb különbség azonban a tulajdonosok személetében van. Elég felidézni az észak-amerikai farmer és az indiai földműves közti különbséget. Márpedig minden technikai forradalom kibontakozási sebessége elsősorban az emberek minőségén múlik.

Ennek ellenére lázba hozott a hír, hogy a rizstermelésben is elindult a biológiai forradalom. A berobbanása véletlennek köszönhető. Egy indiai rizsnemesítő intézetben egyik kis kísérletei rizstáblát elborított a megáradt folyó akkor, amikor a rizsek azt már nem viselik el. Ilyenkor általában újra ültetik. Ez azonban maradt, és kiderült, hogy a termés az átlagosnál háromszor nagyobb lett. Mivel ez a rizs olyan génkezelt volt, amit a szárazságtűrés érdekében módosítottak, kiderült, hogy ugyanaz a gén, ami a kisebb vízellátást elviselhetővé teszi, ugyanaz a nagyobbra is jól reagál.

Márpedig a rizsföldek jelentős hányadát a természetes csapadékon termelik úgy, hogy a természetes csapadékot felfogják a teraszokon. Vagyis annyi vízzel öntöznek, amennyi a csapadék. Az pedig ingadozó, néha kevés, néha sok. Ennek megfelelően az ilyen rizsföldek termése is nagyon ingadozó, és átlagosan fele termést hoz, mint a folyamok vízével önözött síkságokon, ahol a vízellátás szabályozott. Ilyen rizstermelés a hegyvidékeken folyik. Itt a legnagyobb a szegénység.

A rizsen élő népesség ötöde ilyen, akik napi egy euró alatti jövedelemből élnek. Ezek számára jelentene lényegesen több és sokkal biztosabb termést ez a csapadék ingadozását tűrő fajta. Ezek többsége, 400 millió lakos Dél-Ázsiában él. Mondjon nekem valaki olyan politikust, aki ennyi ember életét javította meg lényegesen.

Az írás beszámol arról is, hogy milyen feladatok megoldását keresik a tudósok. Kiderül, hogy a rizs beporzási ideje nagyon rövid, és ha akkor nem kedvező az időjárás, sokat veszít a termés. Ezt is genetikai úron akarják megoldani.

Számomra azért volt ez a cikk izgalmas, mert az emberiséget a túlszaporodásától féltem. Azt, hogy mire lesz képes a tudomány, nem láthatom. A gabonatermelés, főleg a búza és a kukorica forradalma volt a legnagyobb általam ismert eredmény. Néhány éve a haltermelésben folyó forradalom nyűgöz le. A vizek, mindenek előtt a tenger termelésre fogásában látom a legnagyobb lehetőséget. A halak, és a tenger gyümölcseinek termelése lenyűgöz. A baromfitartás és a kukoricatermelés forradalmát Burgert Róbert mellett megélhettem.

Annál jobban elszomorít, hogy a jelenlegi kormány agrárpolitikai vezetése hisztérikusan fél a génkezeléstől. Az emberiségnek azonban éppen ez hozhatja a legtöbbet.

Örülök, amikor a tudomány eredményei engem is megszégyenítnek, mert bebizonyítják, hogy a tudomány ezerszer annyit megoldhat, mint az agyon rágott politika.