Új ENSZ anyag a klímaváltozásról

Kopátsy Sándor               PP                     2013-07-27

Új ENSZ anyag a klímaváltozásról

Ötévenként jelenik meg az ENSZ összefoglaló anyaga a klímaváltozásról. A most esedékes nehezen születik. A mondanivalója egyelőre csak a bennfentesek számára ismert. A lényegét ma olvasom. Az anyag lényege, hogy a klímaváltozás sokkal kevésbé tragikus, mint ahogyan évtizedek óta a tudósok ezrei jósolták. 2100-ban a felmelegedés harmadával kisebb lesz. Tört része annak, ami a jégkorszak végét jelentette.

Mindez számomra örömhír. Nem azért, mert az ükunokáim unokái kisebb bajban lesznek, hanem azért mert én a klímaváltozásoknak a várható pozitív hatását sokkal jelentősebbnek tartom, mint a hozzáigazodással járó nehézségeket.

Történészként az a meggyőződésem, hogy fajunk még mindig gyűjtögetne, az egy laksora jutó jövedelme és létszáma tizednyi sem lenne, ha nem történik a jégkorszak végét j elentő felmelegedés. Az első magas-kultúrák akkor születtek, amikor jelentős felmelegedés történt. Ennek következtében a gyűjtögetésből való megélés lehetősége az ember számára megszűnt. Sok-sok ezer faj kipusztult.

Éppen a klímaváltozás vezetett arra a felismerésre, amit Darwin még nem vett észre, hogy fajfejlődés csak ott történhet, ahol a klíma jelentősen változik. Ezt akkor vettem tudomásul, amikor Ausztráliban azt láttam, hogy ott a biológiai fejlődés órája az egyszikű növényeknél, és az erszényes állatoknál megállt. Megállt, mert ezen a kontinensen 70 millió éve nem változott jelentősen az éghajlat.

Ez tapasztalható, hogy Madagaszkáron 30 millió éve, amióta elszakadt Afrikától, áll a biológiai óra.

A Galapagos Szigeteken 110 millió éve, vagyis amikor elkülönültek Amerikától, áll a biológiai óra, mert ott sem volt klímaváltozás.

A mély tengerekben 300 millió éve nincs fajfejlődés, mert ott aztán semmi sem változott.

Felismerésem ugyan cáfolhatatlan, de nem veszik tudomásul.

A közelmúltban újabb bizonyítékot kaptam. Kínában a tudósok megállapították, hogy a jelenlegi fajok legtöbbjének elődei mintegy 700 millió éve jelentek meg, amikor egy viszonylag rövid, pár tízmilliós időszak alatt több tucat nagyon jelentős éghajlatváltozás történt.

Fajok életében tehát csak akkor várhatunk előrelépést, ha változik az éghajlat, ugrást pedig csak akkor, ha nagyon változik.

Azt, hogy a közvélemény minden faj pusztulását tragédiának élik meg, el kell fogadnunk. Azon azonban joggal botránkozhatunk, ha a tudósok változásokkal járó nehézségek felnagyításával ijesztgetnek.