Kopátsy Sándor EE 2013-07-24
ÚJ KÖZGAZDASÁGTAN
V.
A fogamzás
előtti feladatok
Fajunk az elmúlt fél évszázad során
elképesztően megnövelte az emberi agyak közti kommunikációt, ezzel a fajunk
agya ezerszer nagyobb tudományos feladatok megoldására lett képes.
Ez a rövid írás
azt jelzi, hogy kezdetét vette az ember genetikai fejlődésének folyamata is.
A Népszabadság
(2013. június 23.) még nem közölt az első oldalon, képpel illusztrálva,
fontosabb hírt, mint a mai száma. Kínai
bébi, magyar dizájn címmel. Ebben az érdekes, hogy talán rajtam, és az
írását a címlapra tevő Ötvös Zoltánon kívül, senki sem tartja ilyen
jelentősnek.
Annak ellenére,
hogy agrárközgazdászként az 50-es évek óta lelkes híve vagyok a biológiai
forradalomnak.
Másfél éve
találkoztam azzal, hogy az ércekből a fémek kinyerését is baktériumokra bízzák.
Ott is beláthatatlan következményei lesznek.
Társadalomtudósként
megelégedtem azzal, hogy az ember fejlődésében a magzati kor, ami ma már az
emberi élet alig százada, a legfontosabb életszakasz. A finnek felmért
tapasztalati ezt ugyan egyértelműen bebizonyították.
Most azonban
kiderül, hogy van egy még fontosabb
mozzanat is, a gén kiválasztása.
Néhány napja
Ötvös még azt közölte örömmel, hogy „történelmet írt Connor Levy történelmet
írt, ő az első ember, akinek teljes genomját beültetés előtt megszűrték. Ám egy
tegnapi kínai konferencián bejelentették, hogy az első ilyen módon alkotott
gyermek kínai, már tíz hónapos. Azóta tizenöt újabb gyermek született Kínában hasonló
módon – hathatós magyar közreműködéssel.”
„A különleges
eredmény a világ legnagyobb genetikai kutatóintézete, a shenzheni BGI nevéhez
fűződik. A munkába n elvülhetetlen érdemeket szerzett a magyar Vajta Gábor,…”
„A BIG-nek
mintegy 4.500 dolgozója van. Vajta azon két külföldi egyike, akit professzori
rangban alkalmaznak.”
Egyelőre még
gazdag fantázia kell ahhoz, hogy mi rejlik az in vitro fertilizáció jövőjében.
Elképesztő megtakarítás az egészségügyben,
ami a fejtett országokban egyre nagyobb kiadás jelent, és exponenciálisan
növekszik. Súly már ma is többszöröse a hadikiadásokénak.
Százszor nagyobb eredmény várható attól,
hogy jobb lesz a következő generációk teljesítménye. A tudományos és technikai
forradalom ugyanis sokszorosára felértékelte az állampolgárok szellemi
vagyonának jelentőségét. Márpedig várhatóan megoldható feladat, hogy a génekben
megtalálják nemcsak a fizikai egészséget, de a tehetséget, a képességet is, és
lehetővé válik az újszülöttek képességszerinti szelektálása is.
Ennek jelentősége
felmérhetetlen. Aligha történt fajunk történetében hasonló tudományos eredmény.
Azt már többször
kifejtettem, hogy fajunk életében a legfontosabb találmány a fogamzásgátlás
megoldása volt. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermekvállalás a tudatunktól, és ne
a szexuális ösztönünktől függjön. Ezzel nyílt fajunk számára először lehetőség,
hogy a fogazás a szülők akaratától függjön. Ezt a korszakos találmányt a két
keresztény egyház, a római katolikus és az ortodox máig képtelen megemészteni.
A gyermek élete ettől fogva nem az isten, hanem a szülők akaratának
következménye. E találmány tette lehetővé, hogy a világ fejlett egy hatodában
spontán leállt a túlnépesedései nyomás, ezzel a halandóságot fokozó
osztálytársadalmak szükségszerűsége.
Most, a
biológiai tudománynak köszönhetően, megnyílik annak a lehetősége is, hogy az
utódok minősége is a szülői elváráson múljon. Megoldás felé közeledik a
társadalmi tekintetben hasznosabb ember termelése.
Ezzel újabb csapás
éri a vallásokat. Különösen a keresztény vallás katolikus és ortodox egyházait,
amelyek még ma is ellene vannak annak a családtervezésnek, ami a
gyermekvállalás számát illeti. Mit fognak mondani arra, amikor a szülők még
arra is lehetőséget kapnak, hogy milyen legyen a gyermekük?
Az sem véletlen,
hogy a fogamzás eredményének szabályozása felé a nagy lépést Kínában tették
meg. Ott áll ezzel szembe a legkevésbé a vallás.
Az a tény, hogy
kelet-ázsiai kultúra, az ipari forradalmat követő háromszáz évtől eltekintve, a
többi kultúránál előrébb állt, annak volt köszönhető, hogy ez volt az egyetlen
olyan, amelyik a társadalom működtetését a mandarin rendszer minőségi
szelekciója alapján állította össze. Azaz a társadalmi pozíciók elnyerése a
képességre épített tudás alapján történt. Minden más kultúrában a társadalmi
rangsor vérségi alapra épült. Ezen jelentett továbblépési lehetőséget a tőkés
osztálytársadalom, ahol a rangsor a tőketulajdon nagyságától függött. Ez sem
lehetett azonban minőségi szelekció mindaddig, amíg a nagy tőkehiány és a lassú
technikai fejlődés mellett a tőkejövedelem mértéke alig függött a képességtől,
a tőke nagy többsége öröklődött. Ennek ellenére a tőkés osztálytársadalom már
előrelépést jelentett még a mandarinrendszer szelekciójával szemben is. Az
előnye abból fakadt, hogy csökkent a tőkehiány, és a gyors technikai fejlődés
közepette egyre inkább a tőkés képességétől függővé vált a profit nagysága.
Ugyanakkor a minőségi munkaerő, vagyis a kiképzett képesség vált az elsődleges
szűk keresztmetszetté.
Az elmúlt száz év során már a munkaerő
minősége lett a társadalmak közti verseny eredményének elsődleges feltétele. Ebben
aztán újra előtérbe került a mandarin rendszer, ami évezredek óta szelektálta,
és fejlesztette a képességet.
Jelenleg még a
nyugati puritán népek vannak a társadalom élcsapatába, de egyre inkább kiderül,
hogy a konfuciánus kelet-ázsiai népek munkaereje még a puritánokénál is jobb.
Azt, hogy a
fejlődés tempója a Távol-Keleten gyorsabb, a munkaerő minőségén múlik.
Eddig a
távol-keleti munkaerő ára főleg a minőségéhez viszonyítva volt alacsonyabb. A
biológia tudományos eredményeivel élve azonban már a velük született
képességben is fölénybe kerülnek. Ezzel a vívmánnyal szemben ugyanis a
Távol-Keleten sokkal kisebb ellenállás várható, mint a Nyugaton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése