A megújuló energia elviselhetetlenül drága

Kopátsy Sándor                PG                    2013-07-25

A megújuló energia elviselhetetlenül drága

Napelemes áramtermelést először a 60-as években láttam nyugatnémet mérnökbarátom háza tetején. Az első pillanatban felmértem, hogy ostobaság ott építeni napelemeket, ahol kevés a napsütés. Az is kiderült, hogy a német állam dotálja az ostobaságot. Azóta témám maradt a megújuló energia figyelemmel kísérése.

Azt nagyon könnyű volt megállapítani, hogy napenergiát csak ott érdemes árammá átalakítani, ahol sok a napsütés, és az energiacsúcsokat a légkondicionálók fogyasztása jelenti. Akkor ilyen helynek csak Kaliforniát és Texast tartottam. Semmi esetre sem Németországot, vagy éppen Magyarországot. Akkor még azt hitem, hogy ez a divat Spanyolországban még elviselhető.

Azon is csodálkoztam, hogy Németország hisztérikusan ráállt a napelemek fejlesztésére és gyártására.

Közben a másik két megújuló energia, a szél és a biomassza nálunk is divattá vált. Mivel sem szélben, sem a biomassza termelésben nem jók az adottságok, eleve ostobaságnak tartottam. Szerencsére e butaságokhoz nem voltunk elég gazdagok.

Közben eltelt egy félszázad. Németországnak minden esztendőben a megújuló energia mániája sok tízmilliárd euróba került.

Közben fejlődött a napelem gyártásban is a technika. Ma negyedébe sem kerül, de csak Kínában. A felépített kapacitásokat le kellett állítani.

Németország azonban nem gyógyult ki a megújuló energia mániájából. Mivel szeles területek viszonylag Északnyugat Európában vannak, a nap helyett a szénre tettek. Különösen azóta, hogy megijedtek az atomenergiától, és törvénybe foglalták a leállításaik határidejét. De előbb csak azt nézték, hol szelesebb a táj, az ország északnyugati részén lázas tempóban építettek szélturbinákat. De kiderült, hogy kereslet csak délen van, ahova nincs olyan hálózat, ami elvinné az áramot. Kiderült, hogy ez nemcsak drága, de a sok oszlopot sem akarják az érintett terület lakói látni.

Közben ugyan az Egyesült Államokban is van lobbija a megújuló energiának. Ott is épülnek nap és szél erőművek. Ezek, mindenek előtt a kukoricából készült üzemanyagot erősen dotálják, amivel felverték a kukorica, ezzel a hús árát.

A tőkének azonban több esze volt. Egy évtized alatt megoldották a palagáz kitermelését. Ezzel jelentősen leszorították az energiahordozók árát. Tíz éven belül az Egyesült Államok lesz a világ legnagyobb olaj, és földgáz termelője. A gazdasága harmad áron kapja az energiahordozókat, mint Európa nyugati fele. Ez az energiaár különbség évente sok százmillió dollárba kerül.

Eddig jutottam, amikor a kezembe került egy írás arról, mibe került Európa legnaposabb országának a napenergia termelése. A kapacitásokat ész nélkül fejlesztették. 2007-baen még csak 0.6 GW, de tavaly már 6.5 GW volt a kiépített kapacitás. Ennek megfelelően nőtt az ártámogatás éves összege 200 millióról, 8.000 millió euróra, negyvenszeresre ugrott. Csak az elviselhetetlenül drágán termelő kapacitást 30 milliárd eurós hitelkövetelés terheli.

A butaságot a tudomány sem képes féken tartani.