Az egészségtelen egészségügy

Kopátsy Sándor                PG                   2013-07-04

Az egészségtelen egészségügy

Az Egyesült Államok csak a 9. az országok társadalmi fejlettségét mérő index alapján. Az nem meglepő, hogy hat kisebb európai puritán ország megelőzi, de az már elgondolkodtató, hogy a másik három volt angol gyarmat, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is előtte van.

A viszonylagos gyengébb eredmény két okra vezethető vissza.

Az egyik a hadikiadások, a másik az egészségügy.

Mindkét szektorban 3-5-ször nagyobb hányadát költi a nemzeti jövedelmének.

Ami a hadikiadásokat illeti.

A hidegháborúban felfutatott óriási fegyverkezési verseny politikai előnyöket hozott. Még a politikusok sem látják be, hogy a hidegháború az Egyesült Államok stratégiai érdekét szolgálta. Ahhoz, hogy katonai és politikai szuperhatalom legyen, nélkülözhetetlen volt a mások számára elviselhetetlen fegyverkezési verseny.

A Szovjetunóval való verseny arra kényszeríttette a volt imperialistákat, hogy az Egyesült Államok védelme alá meneküljenek. Az évszázadok óta egymás elpusztításáért háborúzó gyarmattartók az egymással való közösséget építő barátok lettek.

Az még kevésbé tudatosult, hogy a Szovjetunió talán soha nem omlik össze, ha erőforrásainak elviselhetetlen arányát nem fordítja számára elviselhetetlen fegyverkezési versenyre.

A hidegháború megnyerése után azonban nem maradt ok a jelenlegi szintű fegyverkezésre. Kína ugyanis nem hajlandó a Szovjetunióhoz hasonló eszetlen fegyverkezési versenyre. Ráadásul, amióta leállította a túlzott népszaporulatát, elképesztően gyorsan növekedik.

Kína felismerte, hogy tömegcikkek termelésében minden fejlettebb országnál is versenyképesebb. Ebben kell fölényét hasznosítani.

Ami az egészségügyi ellátást illeti.

Az Egyesült Államok azzal, hogy piacosította ezt a szektort, iszonyúan költségessé tette. Nagyon fejlett az egészségügy, tudományos eredményeivel az élen ját, de a korházi ellátása elképesztően drága lett.

A közgazdaságtan nem ismerte fel, hogy az egészségvédelmet nem szabad a piacra bízni, mert olyan társadalmi feladat, ami nem tehető érdekeltté a jövedelmezőségben. Olyan szolgáltatás, amit nem szabad a jövedelemmel mérni. Az olyan egészségügy, ami a minél nagyobb árbevételben érdekelt, érdekelt abban, hogy minél több beteg legyen. Az egészséges társadalomnak kevés egészségügyi szolgáltatásra van szüksége. A vállalkozási alapon működő egészségügynek azonban minél több betegre van szüksége, ráadásul olyanokra, melyek gyógyítása drága.

Még harminc éve vizsgáltam az amerikai egészségügyet. Csak két megállapítást.

- A kórházi bevételek 40 százaléka a halál előtti tíz nap kezeléséből származott. Vagyis az ideális beteg, aki hamar meg fog halni, mert akkor már kockázat nélkül lehet vele kísérletezni.

- Az orvosi műhibák miatti perek és kárpótlások egy laksora jutó összege több volt, mint a magyar egészségügy teljes kiadása.

Most pedig egy statisztika van előttem arról, hogy hol, mennyibe kerül egy nap a kórházi kezelés.

A világon messze a legdrágább az Egyesült Államokban 4.300, Ausztráliában 1,500, Új-Zélandon 1.000, Franciaországban 800, Hollandiában 700, Spanyolországban 400, Magyarországon 200 dollár. Ezzel szemben a várható életkorban csak Magyarország van hátrább. Ezek a számok az átlagot jelentik. Arra volnék kíváncsi, mennyibe kerülnek a halál előtti napok. Azt le sem merik írni.

Azt már gyermekkoromban hallottam, hogy az orvos nem annak alapján kellene fizetni, hogy a lakosság milyen egészséges, vagyis milyen kevés orvosi beavatkozásra szorul. Ez ugyan nem valósítható meg, de az igen, hogy a betegek ellátása nem üzlet legyen, hanem szakmai kötelesség. Ennek megfelelően kell az orvosokat megfizetni, de nem annak alapján mennyi költséggel jár a munkájuk.

Sokszor leírtam, elmondtam, hogy a pedagógusokat a teljesítményükben érdekeltté kell tenni, de tudom, hogy nagyon nehéz megoldani. Az orvosokat is, de azokat még kevésbé lehet. Az Egyesült Államok mégis a jövedelemérdekelt egészségügyre költi a nemzeti jövedelmének ötödét, háromszor annyi, mint a hadseregre, pedig arra is háromszor annyit költ, mint amennyi indokolt lenne.

Azzal vigasztalódok, hogy az Egyesült Államok sok területen az élen jár. Ennek legújabb példája a palagáz kitermelés megoldása. A második világháború óta az olajjal való ellátásának biztosítása érdekében elképesztő áldozatokat vállal a Közel-Kelet stabilitása érdekében. Pár éve azonban azzal, hogy megoldotta a palagáz feltárását, biztosította, hogy nincs többé szüksége az arab világ stabilitásában való, nagyon drága és reménytelen ügyeskedésre. Ezzel az energia ellátása nemcsak biztosított, de harmadába sem kerül, mint Európának.