A vagyonadó

Kopátsy Sándor                PG                   2013-07-06

A vagyonadó

Az Egyesült Államokban egyik fontos tanulságom a vagyonadó jobb megértése volt. Felismertem, hogy ez az egyetlen olyan adó, ami az önkormányzatokat helyes irányban befolyásolja, és ugyanakkor az ingatlantulajdonosokat is indokoltan terheli.

Az ugyan eszembe sem jutott, hogy a vagyonadó állami bevétel legyen.

Most, hogy elém kerültek a vagyonadóra vonatkozó adatok, rácsodálkozom, hogy az angolszász országokban az állami adók között sem elhanyagolható a vagyonadó, de csak náluk. Amíg náluk az állami adóknak 10-15 százaléka vagyonadó, Németországban csak 0.4 százalék. Az angolszász országok súlyából fakad, hogy a fejlettek, a nemzeti jövedelmükhöz viszonyítva is, háromszor annyi vagyonadót fizetnek, mint a szegények.

Az angolszász országokban az önkormányzatok fő adóforrása a vagyonadó. Angliában és Ausztráliában az önkormányzatok csak vagonadót szednek, de az Egyesült Államokban is ez az adóbevételük 70 százaléka.

Az adatok engem igazolnak.

Az államnak alig van szerepe abban, hogyan alakul a vagyon értéke. Annak alakulása a tulajdonoson és az önkormányzaton múlik. Amennyire mindenki számára egyértelmű, hogy az ingatlanok értéke a tulajdonoson múlik, annyira rejtve marad ebben az önkormányzatok szerepe. Az utóbbi abból fakad, hogy nem tudatosul, hogy az ingatlanok értéke nemcsak azon múlik, mi van a kerítésen belül, hanem egyre inkább azon is, hogy milyen környezetben van az ingatlan. Ugyanaz akkora telken, ugyanannak az ingatlannak az ára között óriási különbség van attól függően, milyen a környezete.

Egy amerikai ingatlanügynök oktatott ki abban, mitől függ az ingatlan értéke. Az, hogyan van ellátva közművekkel kézenfekvő. Azt is tudtam, hogy a közbiztonság, a közlekedés is fontos. Az már meglepett, amikor azt mondta, hogy a gyerekes, diplomás szülők számára ez egyik elsődleges szempont, hogy milyen az iskola. Milyen a minősége, milyen közel van. Az ügynök felsorolt néhány szempontot, ami nem a tulajdonoson, hanem az önkormányzaton múlik.

Tehát a vagyon értékének alakulásában a helyi önkormányzaton is sok múlik. Ezért kell az önkormányzatokat érdekeltté tenni abban, hogy az ingatlanok értéke emelkedjen. Ezt pedig csak a vagyonadó biztosíthatja.

A vagyonadó kivetése és behajtása is nagyon egyszerűen megoldható azzal, hogy nem az összegét, hanem csak a vagyon százalékát kell megállapítani. Ezt pedig csak akkor kell fizetni, ha tulajdonos változik.

Illusztrációképen. Legyen a vagyonadó 1 százalék. Ezt így kell ráterhelni a tulajdonra. Vagyis a tulajdon 1 százaléka átmegy az önkormányzat tulajdonába, ami akkor válik esedékessé, amikor átírásra kerül. Az önkormányzat tehát nem éves adóbevételhez, hanem tulajdonrészhez jut. A tulajdonos, ha jelentős befektetést, értéknövekedést valósít meg az ingatlanon, érdekévé válik, hogy az önkormányzattal szembeni tartozását kifizesse. A tulajdonosnak akkor is érdeke az adótartozását kifizetni, ha a tanács végez jelentős értéknövelő fejlesztést.

Az önkormányzatnak csak akkor van feladata ezzel az adóval, amikor változik a tulajdonos. Ellenőrizni kell az átíráskor bevallott értéket.

A közgazdaságtan még mindig nem ismerte el az önkormányzatok társadalmi szerepét. Alig találunk olyan tanulmányt, ami arra keresné a magyarázatot, hogy miért emelkedett, és miért maradt le egy város, község az egyébként hasonló helyzetű versenytársaihoz viszonyítva.

A liberális mánia csak a makrogazdasági felépítményt értékeli, annak ellenére, hogy még nem találtak, igaz nem is kerestek, bizonyítékot arra, hogy a liberális felépítmény valahol jól vizsgázott.

Az Egyesült Államokra szoktak hivatkozni, de azt nem bizonyítják, hogy a másik három volt angol gyarmat, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland ugyan nem rendelkezett jó alkotmánnyal, sokáig Nagy Britannia része maradt, a társadalmuk fejlettségében mégis megelőzték az Egyesült Államokat.

Én is azok közé tartozom, akik nagyon jó véleménnyel vannak az Egyesült Államok alkotmányáról, példaszerűnek tartják a politikai felépítményét, de azt, hogy minden tekintetben szuperhatalom lett, egészen más okokkal magyarázom. Amit én sokkal fontosabbnak tartok, az a négy volt angol gyarmat mindegyike a világ legfejlettebb társadalmak között van, azt sokkal inkább a lakosságuk viselkedésével magyarázom azzal, amit Max Weber jó száz éve felismert, hogy a jelenkor fejlett társadalmai közé csak olyan államok emelkedhetnek, amelyekben a lakosság viselkedését a protestáns etika jellemzi. Ehhez itt azt teszem hozzá, hogy ez sokkal inkább vonatkozik az önkormányzatokra, mint az államokra. Pedig azokra is maradéktalanul igaz.

Ide most a vagyonadó alapján jutottam. Nem véletlenül, mert talán semmiben sem jelentkezik jobban a protestáns etika fölénye, mint az adózási fegyelembe, vagyis a közösséggel szembeni anyagi kötelezettségek teljesítésében.

Mond meg, milyen az országra jellemző adózási fegyelem, megmondom hol tart, és hova jut el.