A valláshoz való viszony

Kopátsy Sándor                  PH                  2013-06-13

A valláshoz való viszony

Harrach Gábor elemzést készített a magyar társadalomnak a valláshoz való viszonyáról. Ez számomra örvendetes eseményt igazolt. A magyar társadalom végre szekularizált lett. Számomra a szekularizáció, vagyis az egyházhoz való kötődés másodlagossága a társadalmi fejlettség egyik fontos fokmérője. Nem lehet modern az a társadalom, amelyik elfogadja, hogy a sorsát nem maga, hanem a gondviselés irányítja. Aki elfogadja, hogy a saját, a családja, a hazája sorsát nem az érintettek, hanem az isten rendezi, nem lehet modern. Ezért a vallást és a politikát szét kell választani.

A magyar társadalom nagy többsége mindig a vallás elsőségét vallotta, akkor is, amikor ez tilos volt.

Tíz év alatt, a két legutóbbi népszámlálás között óriási változás történt. Tíz éve még a lakosság háromnegyede a három nagy, történelmi egyház híveinek vallotta magát. Tavaly már alig több mint a fele. Budapesten, ami kétségkívül a társadalmi élcsapat, már csak 40 százalékuk.

A vallástalanok aránya 15-ről, 18 százalékra, tehát húsz százalékkal nőtt. A legnagyobb változás a tartózkodók arányában történt, a vallást nem választók arány ugyanis 11-ről, 28 százalékra, két és félszeresére ugrott.

Sejtésem szerint, a legnagyobb változás az aktív vallásgyakorlók számában történt. A vallás elvárásait betartók, vagyis rendszeresen templomba járók, az egyház parancsait betartókat, illetve azok megszegését bűnként megélőket tekintem vallásosaknak. A messze legnagyobb magyarországi vallás, a római katolikus hívei, akik koruknál fogva szexuálisan aktívak, óriási többsége használ fogamzásgátlót, azaz az egyháza törvényével ellentétesen családtervező. Ezt az adatot azért tartanám fontosnak, mivel a jelenkorban a katolikus vallás hisztérikus ellenállását a családtervezés eszközeivel szemben tartom a legnagyobb anakronizmusnak. Ezért tartom a katolikus vallást az idők parancsaitól legelmaradottabbnak.

A félreértések elkerülése érdekében, bármennyire örvendek is a szekularizációnak, elítélek minden vallást üldöző, sőt vallásellenes politikát is. Szerencsére ilyen a magyar társadalom többsége is. Ezt mutatja a tény, hogy a vallást üldöző politikával szemben a vallás védelmére kel. A vallás elleni politika ugyanúgy negatív társadalmi jelenség, mint a vallás klérusának politikai aktív szerepvállalása is.