Kopátsy Sándor PP 2013-02-25
Rosszabbul élünk, mint pár éve
Ezzel a címmel
jelent meg három napja a Népszabadságban Várkonyi Iván írása a Népszabadságban.
Nagyon
tanulságos a reálkereset alakulását mutató görbe.
A rendszerváltást
követő első és a második évtized reálbére között óriási a különbség, még akkor
is, ha nem kellene módosítani az adatokat.
1990 és 2001-ben
azonos volt a reálkereset úgy, hogy közben egyetlen évben, 1994-ben ezt 2
százalékkal meghaladta a kiindulási pontját, de a mélypontja 15 százalékkal
alatta maradt. Az első évtized tehát botrányosan rossz volt. A jövedelem
csökkenése különösen rossz úgy, ha közben jelentősen csökkent az alsó harmad
jövedelme. A felső harmad azonban akkor sem járt rosszul, amikor az átlag is
csökkent.
A rend
szerváltást követő második évtized első fele jónak mondható a reálvérek
szempontjából, hiszen közel harmadával nőttek a reálbérek. Tíz év alatt ez
imponáló eredmény, ha nem a mások pénzéből keletkezett a növekmény jelentős
része. Ugyanis, nemcsak az eredményből osztogattak, hanem a külföldi
eladósodásból is. Amit egyszer nemcsak visszafizetni, de a kamatjait is fizetni
kell.
Ehhez egy rangos újságírónak azt is
hozzá kellene tenni, hogy Európa egésze is lelassult.
Ahogyan a
Kádár-rendszer utolsó éveinek jóléte is jelentős részben külföldi
eladósodásunkból származott, úgy a szoclib koalíció éveinek stagnálása is.
Ideje volna
azonban néha a számok mögé nézni.
- A rendszerváltás
óra katasztrofálisan megnőtt a tartós munkanélküliség, ami ma már olyan
állapotban van, hogy nagyon sok pénzbe és idő be fog kerülni a munkába
állításuk. Az EU legalacsonyabban foglalkoztató országa lettünk.
- Fogy a
népesség, ráadásul úgy, hogy a leszakadt, reménytelensége fulladt rétegekben
többen, az eredményes gyermeknevelést ígérő családokban pedig sokkal kevesebben
születnek.
Néha nem ártana
a számok mögé is nézni. Megtanítani a népünket, hogy a számok mögött kell
megtalálni azt, ami a lényeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése