A társadalom fejlettségének mérése

Kopátsy Sándor                EG                   2013-03-25

A társadalom fejlettségének mérése

A mióta az ENSZ statisztikák az államok társadalmi fejlettségét nem csupán az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemmel, hanem három mutató eredőjével mérik, csak azt a mutatót használom. A mutatójuk angol neve alapján HDI, (human development index). Az három mutató eredője. Az egy főre jutó GDP, fogyasztói áron, a várható életkor, és az átlagos iskolázottság.

Ezt a mutatót néha azzal korrigálom, hogy a GDP-ből levonom a bányajáradékot, mert ez sok esetben nagyon torzít.

Most olvashatom a The Economist legutóbbi számában negyven ország HDI mutatójának emelkedését 1990 és 2012 között, mellette a GDP átlagos növekedése. (A felmérést az UNDP végezte el, és nincs a birtokomban. Ebben a közlésben csak az első 15 szerepel, erre vagyok utalva.)

A felmérést készítők azt vizsgálták, hogy milyen az összefüggés a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés tempója között.

Az, hogy Dél-Korea az első, ahol az HDI mutató 64 százalékkal nőtt, nem lepett meg. Meglepett a fölényének mértéke.

Még meglepőbb, hogy a második Irán 44 százalékkal. Annyira csak a rosszat közlik erről az országról, és olyan gyorsan nő a lakossága, hogy az egy lakosra jutó mutató gyors javulását szinte hihetetlenek tartottam. Azt mindig tudtam, hogy Irán, azaz a perzsák az élen járnak. Annak pedig örülök, hogy a nép kulturális megfelelése fontosabb, mint a politikai.

Kína csak a harmadik, a dél-koreai tempó kétharmadával, 40 százalékkal. A szerző ezt az eredményt Dél-Koreához viszonyítva szerénynek tarja. Én nem, de ebbe most nem megyek bele.

Csille negyedik helye meglepett, annak ellenére, hogy Argentínával ezt a két latin-amerikai országot tartom a legkevésbé dél-mediterránnak.

A csoda országnak minősített Brazília már csak a 14. A többi latin-amerikai nyilván még hátrébb. Ezekről az országokról Amerikában is az a véleményem, mint Európában, hogy minél melegebb az éghajlatuk annál gyengébb a teljesítményük.

Törökország 9. helye ugyan nem lep meg, de a dicséretét soknak tartom. Annak ellenére, hogy a legfejlettebb mohamedán állam.

Az elemzővel messze egyetértek abban, hogy a BRICS országok többsége nem jeleskedik a mutató alapján. Ő kínára és Indiára esküszik. India helyezését nem látom, de a lemaradásában biztos vagyok.

Van azonban egy elméleti aggályom. A szerző a déliek fölényét említi. Ennek inkább az ellenkezője igaz. Ez csak azért nem derül ki, mert a HDI mutató mellőzi az egy lakosra jutó vagyon alakulását. A reális vagyonigény ugyanis a meleg éghajlaton alig fele az északiakénak. Mégis a hidegebb éghajlat előny. Egyértelműen az a nyugati kultúrákban, mind Európában, mind a két Amerikában.