Apad a Tigris és Eufrátesz vízhozama

Kopátsy Sándor                 PD                   2013-03-17

Apad a Tigris és Eufrátesz vízhozama

A tudósok megállapították, hogy a nyugati kultúra bölcsőének tekinthető Termékeny Félhold, vagyis a Tigris és az Eufrátesz vízhozama és a völgyeiben a talajvíz szinte csökken. A vízügyi vizsgálatok végzői csak a víz mennyiségével foglalkoztak, azt, hogy milyen okokból, figyelmen kívül hagyták. Ezzel sejteni engedték, hogy a fő ok az éghajlatváltozás.

Aligha lehet vitatni, hogy a felmelegedésnek is van benne szerepe. Az azonban súlyos szakmai vakság, hogy figyelmen kívül hagyták, hány ember használja a vizet.

A térség népessége az időszámításunk előtti 4. évezred és a 20. század eleje között mintegy négyszeresére nőtt. Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi volt a jégkorszak végén, de minden bizonnyal a sok ezer köbkilométernyi jég olvad el, mire megjelent a földművelés. Többek között a jégkorszak megszűnésével járó felmelegedés okán a Perzsa Öböl térsége akkor legfeljebb mocsaras föld volt, ma tenger.

A két folyam vízgyűjtő területén a földművelés elterjedése idején már mintegy negyed annyi ember élt, mint a 20. század elején. Az utóbbi száz év alatt azonban megnégyszereződött. Vagyis az elmúlt száz éven annyiszor többen használják a két folyam vízgyűjtőjének a vízét, mint előtte négyezer év alatt.

Az egy lakosra jutó vízigény változatlansága esetén is az utóbbi száz év alatt négyszeresre nőtt. Tehát a felmelegedés hatásától függetlenül négyszer annyi vizet használ fel a lakosság, mielőtt a tengerbe ömlik a két folyam.

Ebben a probléma esetén is, mint általában, a szakbarbárok figyelmen kívül hagyják a példátlan ütemű népesség növekedését, vagyis a legjelentősebb tényezőt.