Kopátsy Sándor PP 2013-03-24
Pénz és Hatalom
A The Economist
e cím alatt háborog azon, hogy Kínában sok a gazdag, és azoknak a hatalma.
Kamaszkorom óta
bántja a csőrömet, hogy a sikeresek mindig és mindenütt kivívják a sikertelenek
gyűlöletét. Ezzel magyaráztam a hazai, és általában az antiszemitizmust. Most
azt látom, hogy ez alól a sikeresek sem kivételek, mert azok is botránkoznak a
náluk is sikeresebbek viszonyai felett.
Ez az írás azon
botránkozik, hogy a Népgyűlés 1.000 delegátusa között 3 százalékot tesznek ki a
nagyon gazdagok. Nem hiszem, hogy van olyan polgári demokrácia, ahol a gazdagok
képviselete nem volna ennek sokszorosa.
Pedig ez az
újság szerkesztői is jól tudják, hogy a kínai rendszerben ennek az ezertagú
testületnek csak bólintási joga van. Ezt többször ki is fejtették, sőt
botránkoztak rajta.
Egy angol
hetilapnál különösen hiba arra hivatkozni, hogy kikből áll egy testület, amikor
nálunk még mindig működik, méghozzá, ha nem is nagy, de a kínai Népgyűlésnél
sokkal nagyobb, hatáskörrel a felsőház, ahol a többség nem is vagyoni, hanem
vérségi alapon kerül oda.
Azt is hozzá
kellene tenni, hogy a hatalommal nem rendelkezők között mennyi olyan kis ember
van jelen, aki Angliában még klubtag sem lehetne.
Azt pedig épén
egy gazdasági hetilap szerkesztőségében illik tudni, hogy ahol a piac
szabályoz, ott nem a szervezetben való tagág, hanem a pénz jelent hatalmat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése