Japán elöregedő társadalma

Kopátsy Sándor                EH                   2018 11 23

Japán elöregedő társadalma

Harari

Régi mániám volt, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható életkorhoz kell igazítani. Egyelőre a várható életkor sokkal gyorsabban nő, mint a nyugdíjkorhatár. Akik jelenleg születek Japánban, azok fele várhatóan legalább száz éves korukat is megérik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a nyugdíjba töltött évek, de a munkaviszonyba lépők kora is egyre nő.

A közgazdaságtan nem hajlandó tudomásul venni, hogy a 15 évnél idősebb diákokat is értéktermelőnek kell tekinteni, hiszen munkaképes korukban szellemi vagyonukat növelik, aminek következtében egységnyi idő alatt több értéket termelőkké válnak. Ez nem az értéktermelésből kieső idő, munkanélküliség, hanem a modern társadalmak leghatékonyabb értéktermelésében való részvétel. Ritkán használjuk azt a mutatót, hogyan függ a kereset a képzettségtől. Pedig a jelenkorban csak akkor lehet reálian várni a gazdaság várható teljesítményét, ha a munkaképes korban szerzett tanulást felhalmozásnak, a nemzeti vagyon növelésének számítjuk. Ezért a 15 évnél idősebb diákokat foglalkoztatottaknak kell tekinteni.

Még felvetésével sem találkoztam annak, hogy a szüléssel járó szabadság is értéktermelés. Pedig az. Azon ugyan siránkozunk, hogy a diplomás nők későn házasodnak, és utána is kevés gyermeket vállalnak, holott ezek nevelnek viszonylag értékes gyermekeket. Itt említem meg, hogy Japán is azok közé a fejlett társadalmak közé tartozik, ahol viszonylag nagyon alacsony a nők foglalkoztatása és a gyermekvállalása. Ez nemcsak Japánban jellemző, de a két kisebb tigrisre, Dél-Koreára, és Tajvanra is.

A közgazdaságtanra jellemző hanyagság, hogy nem veszik figyelembe, hogy a különböző országban évente hány órát dolgoznak. Ebben például az EU tagországok a sereghajtó. Eleve alacsony a heti óraszám, sok az ünnep és szabadság, de még a betegség miatti kimaradás is. Európában a legkevesebbet Franciaországban dolgoznak a legkevesebb, 1.600 órát. A Visegrádi Négyek az EU országoknál lényegesen többet. Közöttünk a lengyelek a legtöbbet, 1.900, a szlovákok még nálunk is kevesebbet, 1740 órát dolgoznak évente. Oroszországban közel 2.000, de Mexikóban 2.230 órát, a legtöbbet. Dél-Koreában 2.400 órát. Ráadásul ez az egyetlen ország, ahol a nyugdíjba vonulók átlagos életkora a legmagasabb, 71.9 év.

Visszatérve Japánra. Annak ellenére, hogy ebben az országban a leghosszabb a várható életkor, és a legalacsonyabb a nők foglalkoztatása a fejlett országok között, a második világháború óta nincs más országból befogadás. Annak ellenére, hogy a második világháború alatt több millió dél-koreai munkást erőszakkal hoztak az országba. Ezekből azonban talán senkit nem fogadtak maguk közé. Most mégis odáig jutottak, hogy néhány tízezer munkást alkalmazhassanak.

Annak ellenére, hogy két nagy és fejlett ország, Japán és Németország lakossága vészesen fogy, Harari meg sem említi ezek problémáját.

Németország a második világháború óta az egyetlen lakosságához viszonyítva nagy befogadó. A háborúban a legtöbb embert vesztett, de befogadott tizenöt millió hazatelepített germánt, és a háborút követő újjáépítéshez több milliót Nem csak a Balkánról, de Törökországból is. Jelenleg pedig válogatás nélkül fogad be arab és afrikai képzetlen, a nyomorától a munkanélküliséget is elfogadó menekültet.

Japán fontos történelmi szerepet játszana azzal, ha megmutatná a világnak, hogy a nőket és az öregeket hogyan kell bevonni a társadalmi munkamegosztásra.