Kopátsy Sándor PK 2011-07-23
Sikertörténet kényszerpályán – PILLANATFELVÉTEL KÍNÁRÓL
Ezzel a címmel ír Salát Gergely színvonalas cikket Kínáról az Egyenlítő utóbbi számában. Minden Kínáról szóló írást érdeklődéssel olvasok, mert ami ott történik nemcsak a jelenkor, hanem a történelem legnagyobb csodája. Ennyi ember, és ilyen gyorsan még nem gazdagodott.
Az ipari forradalom nem a méretével, és nem a sebességével volt nagy, hanem azzal, hogy irányt, példát mutatott. Alig kétszáz év alatt az egy lakosra jutó jövedelmet négyszeresére emelte Európa nyugati felén, és a négy volt angol gyarmaton, és kiforgatta sarkából az egész emberiséget. Végül a puritán nyugati népek számára megszülte a tudományos és technikai forradalmat, és leállította a gyors népesség növekedését.
A 20. század második felére a közel 6 milliárdos emberiségnek közel egy hatoda a szegény népek jövedelmének mintegy tízszeresén élhetett. Ehhez hasonlítható eredmény fajunk történelmében elő sem fordulhatott.
A 20. század második felében, a tudománynak és a népesség növekedés leállásának köszönhetően, a puritán Nyugaton, és a távol-keleti kisebb államokban az egy lakosra jutó jövedelem, az iskolázottság, azaz a szellemi vagyon, és a várható életkor sokkal gyorsabban növekedett, mint az ipari forradalom legsikeresebb évtizedében.
Az elmúlt harminc évben azonban Kína is felébredt, és minden korábbi eredményt megszégyenítő tempóban fejlődik. Az egy laksora jutó jövedelem növekedése megközelíti az évi 10 százalékot.
Ez két szempontból ígérkezik világtörténelmi fordulatnak.
I. Kína és Vietnám felzárkózásával, a század közepére az emberiség kétötöde lesz gazdag, iskolázott és hosszú életű.
II. Ötszáz év után a Távol-Kelet visszaszerzi a Nyugattól az elvesztett fölényét.
Nem is az a kifogásom, hogy Salát Gergely nem jósol ilyen jövőt Kínának, hanem mert az elemzése még mindig azt jelzi, hogy ő sem ismerte fel, hogy a jelenkori versenyben az győz, akinek jobb az emberanyaga.
Már elmúlt száz éve, amikor Max Weber felismerte és leírta, hogy a versenyben az nyer, akinek a lakosságát a protestáns etika jellemzi. Részen azért nem érették meg, mert a közgazdászok nem akarták tudomásul venni, hogy a gazdasági teljesítményt már nem a klasszikus értelemben vett mutatók alapján lehet előre látni, hanem az emberek viselkedése, minősége alapján dől az eredmény.
Hiába magyarázta meg, hogy mit ért protestáns etika alatt, a megérteni nem akarók protestáns alatt vallást értettek. Abban Weber is hibás volt, hogy a puritán viselkedést a reformációval magyarázata. Vagyis ezt lehetett érteni, hogy a puritán életvitelre a protestáns vallások tanították meg Európa észak-nyugati harmadában az embereket. Nem vette tudomásul, hogy a térségnépeinek viselkedését előbb jellemezte a puritanizmus, és ezért alakították a saját életvitelüknek megfelelő keresztény egyházaikat. Vagyis előbb jellemezte az emberek viselkedését a puritanizmus, aztán lett a kereszténységük is puritán.
Arra száz éve még Weber sem gondolhatott, hogy Kelet-Ázsiában a népek viselkedése, életvitele talán még a skandinávokénál is puritánabb. De nemcsak most, hanem már két és félezer éve. Ha erre gondol, azt kellett volna írni, hogy Kelet-Ázsiát évezredek óta puritán népek lakták, és ezért járt egészen az ipari forradalomig a társadalmi fejlődés élén. Aztán a puritán Nyugat vette át az élcsapat szerepét vagy háromszáz évre, de a tudományos és technikai forradalom újra élre hozza őket.
Aki Kína jövőjét vizsgálja, annak azt kell megnéznie, hol élnek puritánabb a népek.
A Nyugaton közel egymilliárd emberről lehet elmondani, hogy puritán. A Távol-Keleten azonban kétmilliárd él. Ráadásul nemcsak kétszer annyian vannak, hanem puritánabbak is.
MIVEL MÉRHEETJÜK A PURITANIZMUST?
Mivel a puritanizmus életvitel, nagyon sok vonása van. A közgazdászoknak elsősorban a gazdaságban fontos tulajdonságokat kell kiemelni. Ezekből sorolok fel néhányat.
1. Munkaszeretet, szorgalom a munkában és a tanulásban. Ez néhány, a közgazdászok által is használt mutatóval mérhető.
- A foglalkoztatási ráta. Ez a mutató a távol-keleti társadalmakban 80 százalék, a nyugati puritánoknál 70 százalék, a mediterrán népeknél 60 százalék körül mozog.
- Az egy munkavállaló által évente ledolgozott órák száma. Ez a Távol-Keleten 2000 felett van, a nyugati puritánoknál
- Az oktatásban való részvétel, szorgalom tekintetében is egyértelmű a távol-keleti népek fölénye. De mi, európaiak tegyük hozzá, hogy a Nyugaton felül ebben a legnagyobb a puritánok fölénye a mediterránokkal szemben.
2. Munkafegyelem. Ebben van a legnagyobb különbség a fejlett társadalmak között. A Távol-Keleten nagy a munkafegyelem, a Nyugaton gyenge, és egyre romlik, pedig még így is jobb, mint világszerte.
3. Takarékosság. Ennek mutatója a megtakarítási ráta. Ez a Távol-Keleten 20 százalék felett van. A Nyugaton legfeljebb egy számjegyű.
Talán ennyi is elég, hogy a távol-keleti társadalmak várható teljesítményét a nyugatiak fölé helyezzük.
Sajnos, a tárgyalt írásban minderről szó sem esik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése