A görög válság tanulsága

Kopátsy Sándor PG 2011-06-30

A GÖRÖG VÁLSÁG TANULSÁGA

Ami Görögországban történik, az előrelátható volt, csak Brüsszelben nem látnak előre. Elég lett volna megnézni, hogyan alakult a két Amerikában a latin, és az angolszász gyarmatok sorsa. Az Egyesült Államok és Kanada lényegében egyetlen nagy világgazdasági agglomeráció. Mindketten a világ tíz legfejlettebb társadalmú országai között vannak. Ezzel szemben a latin-amerikai országok, vagyis azok, amelyeket a spanyolok és portugálok alapítottak, egyre jobban lemaradnak, pedig földrajzi, természeti adottságaik, alulnépesedettségük azonos színtű.

Miért maradnak le a latin-amerikai országok?

Mert olyanok, mint a görögök, a portugálok, a dél-olaszok és a dél-spanyolok. A két észak-amerikai államot pedig a nyugat-európai puritánok rendezték be.

Európában is ezt a képe kapnánk, ha a Lisszabon – Athén tengelytől délre lévők magukra volnának utalva. Elég volna arra gondolni, hol tartanának, nem élveznének példátlan támogatást az északabbra élőktől. A görögök és portugálok azért vannak nagyobb bajban, mert nincsenek északi testvéreik.

Ezelőtt harminc éve számoltam ki, hogy a dél-olaszok körülbelül harminc Marshall-segélyt kaptak. Az hiszem, az EU költségvetéséből sem kaptak kevesebbet, mégis egyre jobban lemaradnak.

Tegyük ehhez hozzá, hogy a turizmusból is hasonló nagyságú segély áramlik hozzájuk.

Ezzel szemben a latin-amerikai országok nem részesülnek az adományokból, amiket a mediterrán népek élveztek.

Ennél nagyobb ostobaság csak Románia és Bulgária felvétele volt, de azok legalább nem lettek az euró övezet tagjai. Ezt csak az tetőzheti be, ha Ukrajnát is felveszik az EU-ba.