A pápa politizál

Kopátsy Sándor                  PV                  2015 05 18

A pápa politizál

Vári György megdicséri a pápát, hogy politizál. Pártját fogja a szegényeknek. Számomra az nem meglepetés, hogy Ferenc pápa politizál, mert minden pápa politizált. Ez a pápák dolga. Egyetlen mondatának azonban én is megörültem. A Fülöp Szigeteken ötmillió híve előtt elszólta magát. Felvetette a szülők felelősségét abban, hogy mennyi gyereket vállalnak. Ott nyilván megmagyarázták neki, hogy az éves 2-3 százalékos népességnövekedéssel képtelenek megbirkózni. Ez Kínát is fejlődésképtelenné tette. Jelenleg a világ leggyorsabban növekedő országa lett azzal, hogy néhány ezrelékre lassította le a lakosság növekedését.

Azt nem mondom, hogy a Fülöp Szigetek Kína tempójában fejlődne, de azt igen, hogy nem maradna le ilyen tempóban a dél-kelet ázsiai térség konfuciánus, a népszaporulatukat megfékezőkhöz képest. Azt hittem, hogy ez a jezsuita pápa elég értelmes arra, hogy megértse, miért reménytelen a Fülöp Szigetek jövője. Abban azonban nem hiszek, hogy a Vatikán főpapjai ezt megértik. Féltem tehát a Pápát, hogy elhallgattatják.

Azzal azonban nem értek egyet, amit Vári György politizálásnak tart. Emberséges bánásmódot követel az Európába hajóval menekülőknek. Nemcsak egy pápának, egy újságírónak is meg kell érteni, hogyha az Európába menekülésnek akárcsak néhány százalék esélye van, akkor ezerszer ennyi fog idemenekülni. Ez a néhány tízezer menekült a legbátrabb egyetlen ezrelék része. Ha nekik sikerül, ezerszer ennyi követni fogja őket.

Ma hallom a BBC híreiben, hogy a kelet-ázsiai országok felhívták a halászok figyelmét, hogy senkit ne vegyenek fel, még akkor sem, ha menthetetlenül megfulladnak. Az érintett kormányok értelmesebbek, mint a pápa és Vári György. Ők tudják, ha kiderül, hogy van könyörület, százszor többen jönnek.

Délkelet Ázsiában él az emberiség fele. Ott csak akkor remélhető az élet javulása, ha sokkal kevesebb gyermeket szülnek. Aki ott segíteni akar, az a kelet-ázsiai példát reklámozza. Ott az elmúlt 25 évben egyetlen országban sem érte el a népszaporult az 1 százalékot, a lakosság ennyire is csak azért növekszik, mert a jobb életviszonyoknak köszönhetően, nő ennyire is a népesség. Ha ez nem volna, minden konfuciánus kultúrájú országban csökkenne a népesség. Dél- és Délkelet Ázsiában a lakosság évente 30-40 millióval nő. A lakosság érdekében az volna kívánatos, ha ennyivel csökkenne.

A római katolikusok főpásztorának tudni illene, amit minden pásztor tud, az adott legelőn mennyi volna az állatok számára az optimális létszám. Az ennél nagyobb létszám már egymás rovására él.

Ferenc pápa a napokban avatott szentté két palesztin apácát. Ezt azzal igazolja, hogy csodák történtek velük. Ötszáz éve a reformáció felismerte, hogy nincsenek csodák. A római katolikusok azonban nem hajlandók feladni ezt a múltban hatékony fegyverüket. Azt más középiskolás koromban megtanultam, hogy miért lett szent első királyunk, annak a fia és Gellért püspök. A pápa egy újabb keresztes hadjáratot szervezett a szentföld felszabadítására. Köztudottan a keresztes hadjárat élelem nélkül kelt útra. Az egyházak igyekeztek az élelmezésüket segíteni, gyűjtöttek a hívektől élelmet, de ez nem lehetett elég, hát rabolni kellett. A seregek átvonulásért a pápa három szenet engedélyezett. A csodákkal azonban baj volt. Problémamentes csak Gellért volt, mert a mártír halála elég volt. István esetében a jobb kezének megmaradása volt a csoda, Imréről pedig egy apáca állította, hogy a sírjánál meggyógyult. István történelmi nagysága a kitüntető címét megmagyarázza. A másik két szentünk esetében azonban nincs ilyen indok.

De nem az a fájlalom, hogy a közép-korban a vallásnak ilyen eszközökre is szüksége volt, hanem azt hiszem, hogy ma már a csodák ereje helyett tettekre, meg a tudás erejére van szükség.

Társadalomtudósként vallom, hogy a túlnépesedő társadalmaknak halálokozóknak kell lenni, mert semmi sem árt többet a lakosságnak, mintha az optimálisnál sokkal többen vannak.