Rabok legyünk, vagy szabadok

Kopátsy Sándor                    PP               2014-03-27

Rabok legyünk, vagy szabadok

A magyar történészek vita nélkül elfogadták a nacionalista politika jelszavát, hogy a társadalom elsődleges érdeke a szuverenitás. Nem vonják kétségbe, hogy az ország szuverenitása minden más érdeket megelőz. Ennek szélsőséges megfogalmazása a jelenlegi alkotmányunk, ami a náci ás a bolsevik megszállás alatti évtizedeket, egyszerűen kizárja a történelmünkből.

Az alkotmányozók ezen az alapon kiiktathatták volna a történelmünk ezer évének felét. Koruknál fogva nem élhették meg, kik, és hogyan fogadták a bevonuló németeket a hadsereg tábornokitól a magyar zsidósság deportálásában nyüzsgő magyar közigazgatáson keresztül a brutálisan viselkedő csendőrökig. A Szovjetuniónak a kormányzó a törvényhozás támogatásával üzent hadat.

A német megszállással szemben nem volt számottevő tiltakozás. Még a magyar zsidóság sem szervezett ellenállást.

De térjünk vissza a történészek felelősségére. Senki sem akadt köztük, aki legalább azt mondta volna, hogy csak az olyan szabadság nemzeti érdek, amelyikkel élni tudunk, amelyik birtokában nő az egy laksora jutó jövedelem és vagyon, növekszik a várható életszínvonal és jő az iskolázottság. Méghozzá olyan mértékben, hogy közeledjünk a fejlett Nyugathoz. A nagyobb nemzeti szuverenitásnak csak akkor van érelme, ha ezzel felgyorsul a felzárkózásunk tempója.

Legalább azt kellene tanítni, hogy a tudományos és technikai forradalomnak köszönhetően csökken minden nemzet szuverenitása. A korábbi értelemben vett állami függetlenség ma már elképzelhetetlen, de kártékony is. Az államok érdeke ma már az, hogy bölcsen igazodjanak a világpolitikai és a világgazdasági környezethez. A társadalmi környezethez történő alkalmazkodás az egyénnek, a részeknek is érdeke. Minél fejlettebb a tudomány és a technika, annál nagyobb érdek az önkéntes beépülés.

Ezt ugyan senki sem vonja kétségbe, ha a családtól, rokonságról, barátságról, településről, vallásáról, hazájáról beszél. A hazafiság a nemzet érdekéhez való könyörtelen alkalmazkodást jelenti. Ezen azonban sokan nem akarnak túllépni. A humanitás mégis azt jelenti, hogy az egyén szabadságát az emberiség igényéhez kell igazítani. Ebből azonban az is következik, hogy az európaiaknak az európai igényekhez kell igazodnunk. Ezért lettünk, nemzeti érdekből az EU tagja.

Ebbe a hibába Marx is beleesett, amikor az emberiséget boldogító célnak a politikai egyenlőséget tekintette, függetlenül attól milyen szinten van a társadalom.

A történelmi materializmusból az fakad, hogy gazdagnak, képzettnek kell lenni ahhoz, hogy boldogok lehessünk. Ez a cél, és nem a nemzet függetlenségének prioritása. Aki szegény, és képzetlen, az nem lehet szabad. A magyar történelemben nem az volt a tragédia, hogy nem voltunk elég szuverének, hanem túlságosan szegények és buták voltunk, maradtunk ahhoz, hogy szabadok lehessünk. Nem a nemzet szabadsága, hanem a gazdagsága és műveltsége az elsődleges.