Kopátsy Sándor PG 2014-03-03
A
fejlett társadalom jellemzői
A jelenkori
fejlett társadalmakban a tudásvagyon iránti kielégíthetetlen kereslet olyan
elsődleges társadalmi jövedelemelosztást hozott létre, aminek alapján az
értéktöbblet a szellemi vagyon tulajdonosaihoz került.
Ezt azonban úgy
kell újraosztani, hogy a munkaerő újratermelése a társadalmi igénynek
megfeleljen. Amíg az osztálytársadalmakat az olyan elosztás jellemezte, ami az
értéktermelőket károsította, azok nyomorát fokozta, a jelenkori fejlett
társadalmakban ennek az ellenkezője történik. Az elsődleges jövedelmeket
progresszíven adóztatják, és annak többségét a kevés értéket termelők felé
osztják vissza. Az osztálytársadalmakban a jövedelemtermelés viszonylag kevéssé
differenciáltan keletkezett, de azt jelentősen megcsapolták, és annak többsége
a viszonylag szűk politikai elithez került.
A tudásalapú társadalomban nagyon
differenciáltak keletkeznek a jövedelmek, de ezek jelentős hányadát a kis
jövedelműek érdekében osztják vissza. Ez azért társadalmi szükségszerűség,
mert a társadalom kielégíthetetlen igénye a minőségi munkaerővel szemben sokkal
kevésbé differenciált lakossági jövedelmet követel. A tőkés
osztálytársadalomhoz képest az jelenti az egyik változást, hogy korábban a
munkajövedelmek alig differenciálódtak, de azokat a társadalom jelentősen
megcsapolta, és a kevés tőketulajdonosnak osztotta vissza, vagyis
differenciálta. A jelenkori fejlett
társadalmakban a munkaerő felső négyötöde magas és differenciált jövedelemhez
jut, de ezt súlyos adó terheli. Az elvont jövedelem jelentős hányadát a
munkaerő nem, vagy olcsón foglalkoztatott ötödéhez áramoltatják vissza, annak
érdekében, hogy nemcsak megéljen, hanem képes lehessen a következő generáció
minőségi felnevelésére.
Ez az
újraelosztás azonban egyelőre nagyon kialakulatlan, ezért egyetlen társadalom sem képes elérni, hogy a következő generáció
minősége megfeleljen a társadalom igényének. Minden fejlett társadalom
aránylag sok, nem megfelelő minőségű munkaerőt termel. Ezt jól mutatja a tény, hogy mindenütt nagy a gyenge minőségű
munkaerő foglalkoztatásának a gondja.
Mivel a tartós
munkanélküliség még akkor sem alkalmas a munkaerő piacon keresett munkaerő
felnevelésére, ha a munkanélküli segély és a családtámogatás elviselhető
életviszonyokat biztosít, meg kell oldani a gyenge minőségű munkaerő
foglalkoztatását. A gyenge minőségű
munkaerő foglalkoztatása csak úgy oldható meg, ha az állam fedezi a
foglalkoztatási költségeinek jelentős hányadát. Mivel ez sehol nincs
megoldva, a munkaerő alsó, mintegy ötödének foglalkoztatása mindenütt súlyos
társadalmi probléma. Nemcsak gazdasági, de erkölcsi is.
A jelenkori
fejlett társadalmakban is csak úgy oldható meg a hatékony foglalkoztatás, hogy
a munkaerő áru. A munkaerő piacát tehát
fenn kell tartani. Ugyanakkor az államnak olyan foglalkoztatási adózást és
támogatást kell alkalmazni, ami mellett a munkaerő minden minőségi és szakmai
rétege közel azonos szinten foglalkoztatott. Ebben az irányban azonban szinte
sehol, semmi sem történik.
A puritán
társadalmak sikere a jelenlegi foglalkoztatási módszerek mellett azért
általános, mert az ilyen társadalom másként áll a munkanélküliség
elviseléséhez, fiatalok képzéséhez. Szinte csak a puritán társadalmakban szégyen
a segélyen élés, a gyerekek gyenge iskolázása, ezért csak az ilyen népeknél
alacsony azok aránya, akik vállalják a segélyből élést, és elhanyagolják a
gyerekek iskolázottságát.
Jellemző, hogy
Dél-Koreában nincs is tartós munkanélküliség, mert ott ez akkora társadalmi
szégyen, hogy nem vállalják. De ez jelelemző a skandináv és a konfuciánus
társadalmak mindegyikében, ezért alacsony a tartós munkanélküliség és magas az
iskolai oktatás szintje. Ha valami, ez jól igazolja a történelmi materializmus
igazát, minden egyre jobban függ a
kultúra megfelelésétől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése