Az ukrajnai lecke

Kopátsy Sándor              PG                   2014-03-12

Az ukrajnai lecke

A Nyugat a Szovjetunió és csatlósai politikai rendszerének összeomlását a bolsevik rendszer kudarcának fogták, és fogják ma is fel. Azt várták, hogy a polgári társadalmi felépítmény, a tőkés demokrácia ott is sikert fog aratni. Fel sem merült senkiben, még a Nyugat kommunista párt elitjében sem, hogy a kelet-európai kultúrkörbe tartozó népek nemcsak a bolsevik, de a tőkés rendszerben sem lehetnek eredményesek.

Ahogyan nem értették meg az ipari forradalom sikerei miért nem voltak eredményesek a kelet-európai és a balkáni népek számára. Ezt várták, hogy a bolsevik rendszer összeomlását társadalmi és gazdasági virágzás követi. Emlékszem egy Világbankban készült jelentésre, ami az utódállamok közül éppen Ukrajnában látott virágzó jövőt. Óriási mezőgazdasági adottsága van, és fejlett a tenger felé nyitott nehézipara és bányászata van.

Én tudtam, hogy az utódállamok, a három baltit kivéve, jövője reménytelen annak ellenre, hogy óriási megtakarítást jelent a számukra a horribilis katonai kiadások csökkentése, és néhányuknak az olaj és földgáz árának az emelkedése. A hadikiadások csökkenése ugyan jelentős életszínvonal emelkedést biztosított volna, ha az a lakossághoz kerül. De annál többet emésztett fel a korrupció, a dollármilliárdosok meggazdagodása.

A fejlet tőkések és politikusaik csak azt látták, hogy óriási perifériához jutottak. Az EU sorra vette és veszi fel a balkáni államokat, az utódállamokat pedig a csatlakozásra bíztatja.

Az Oroszországtól félő Ukrajnát is hitegették. Sikerült elérni, hogy a főleg nyugat-ukrajnai ellenzék megbuktatta a kelet-ukrajnai, orosz-barát vezetőket és EU barát ellenzék vette át a hatalmat.

Azt még megértem, hogy Ukrajna nyugati felén bőven vannak olyanok, akik naiv módon, az EU támogatásától várják csődbe jutott gazdaságuk segélyekkel történő felemelését. Köztük senkinek nincs fogalma arról, mekkora összeg segíthetne időlegesen a 46 milliós országon.

Annál jobban meglep, hogy az EU vezetése, és főleg Németország, ami a támogatások terhét elsőssorban viselné, fogalma sincs arról mekkora összeg szükséges. Becslésem szerint az 1.000 milliárd is csak átmeneti, mert tartósan az isten pénze is kevés. Vagyis Ukrajna talpra állásról szó sem lehet. Egyszerűen azért, mert Ukrajna lakossága, rendszertől függetlenül, alkalmatlan a felzárkózásra.

A Nyugat képtelen megérteni, hogy a nagycsaládos, ortodox kultúrájú népek eleve képtelenek nemcsak a felzárkózásra, de még a lépéstartásra is. Ez még a latin kultúrájú népekre is igaz, nemhogy a kelet-európaiakra és a balkániakra.

Az sem kisebb politikai naivitás, hogy Oroszország kezelje demokratikusan az érdekszférájába tartozó országokat.

A Nyugat érdek az volna, hogy ne törődjön azzal, mi történik azokban a kultúrákban, amelyek eleve reménytelenek. Ez ugyanúgy igaz Kelet-Európára és a Balkánra, mint Vietnámra, Afganisztánra, Irakra, Egyiptomra, mint Ukrajnára.

A fejlett világ érdeke, hogy hagyja magukra azokat, akikkel nem lehet együttműködni. A lehetetlennel kár vesződni.