Alkotmányos fékek…

Kopátsy Sándor                EP                    2013-06-22

Alkotmányos fékek…

A jelenlegi kormány legnagyobb bűne, különösen most a választási karcok élénkülése idején, hogy a kormány felszámolja, korlátozza a törvényhozástól független intézmények erejét. Olyan nagy az egyetértés az ilyen intézmények függetlenségnek elismerése, hogy fel sem merül a bizonyítás szükségessége.

Senki, sehol nem bizonyította, hogy a kultúrájától és viszonylagos gazdasági fejlettségtől függetlenül mindig és mindenhol e szervek függetlensége a leghatékonyabb megoldás.

Maga a demokrácia is új jelenség.

Az alapja az általános szavazati jog, a titkos választás még sehol nincs száz éves. A Legfelső Bíróság ugyan ennél öregebb, de akkor még nem volt mögötte az általános választási jog, tehát az egész nép akaratát kifejező törvényhozás. A Jegybank még fiatalabb.

Jelenleg az emberiségnek csak a fejlett nyolcada él olyan államokban, ahol össznépi demokráciáról beszélhetünk. Ez a nyolcad rész is csak két kultúrára korlátozódik. A puritán Nyugatra, és a konfuciánus Távol-Kelet fejlett államaira. Ehhez közel állnak az európai és az amerikai latin országok, de ezek össznépi demokráciája még sok kívánnivalót hagy maga után. Indiát és Kínát még nem lehet demokráciáknak tekinteni. Indiában a politikai felépítményt ugyan lehet demokráciának tekinteni, Kínában pedig éppen az nem.

Csak azok a társadalmak lehetnek demokráciák.

- A lakossága puritán, illetve konfuciánus erkölcs alapján él.

- A népesség természetes szaporulata nem nagyobb néhány ezreléknél.

- Az átlagos iskolázottság meghaladja a 12 évet.

- Ahol az egy laksora jutó nemzeti jövedelem meghaladja a 10 ezer dollárt, a vagyon pedig ennek mintegy ötszörösét.

Egyelőre nem ismerünk olyan társadalmat, ahol e négy feltéttel bármelyike nélkül is működik versenyképes demokrácia.

Nem vitatom, hogy van annak értelme, hogy bizonyos intézmények vezetése nem azonos ritmusban igazodjon a nép akaratához, de csak olyan országban, ahol bízni lehet abban, hogy bölcs embereket állítanak az ilyen intézmények vezetői közé, akik elég bölcsek ahhoz, hogy nekik is alkalmazkodniuk kell a népakarathoz, vagyis nem játsszák az ellenzék szerepét. Abban az esetben ugyanis, ha az ellenzéki pártok érekében működnek, akkor kárt okoznak. Vagyis az úgy nevezett fékek szerepét akkor sem játsszák, ha a személyes véleményüknek az felelne meg jobban.

Furcsán fogalmazódik meg a véleményem. A független szervek vezetése sokkal kevesebb kárt okoz azzal, hogy kiszolgálja a választott kormányt, mintha annak az ellenzékét játssza.

Életem egyik nagy szerencséje, hogy mindig tudomásul vettem a realitást. Elég hamar felismertem, hogy a Jaltai Egyezmény minket is, néhány másik közé-európai, balkáni országgal együtt a bolsevik szovjetunió felügyelte alá rendeltek, és ez évtizedekig nem változtatható meg. Ezért aztán csak annak van realitása, ami nem ellenkezik Moszkva akaratával. Csak ebben a korlátozott körben lehet a népem sorsát jobbítani. Ez a kör ugyan szűk volt, de mégis óriási társadalmi változásokat lehetett szolgálni. Akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem tehetik azt, amit szeretnének, kizárták magukat abból is, amit lehetett.

Egyénileg ezerszer annyit érhettem el életem során, mint amit elérhettem volna akkor, ha a két háború közti rendszer fennmarad.

Ezzel a szemlélettel írtam tegnap, hogy életem során Kádár János és Horn Gyula volt a két legnagyobb magyar politikus. Azt is hozzá tehetném, hogy nemcsak a második világháború után, de Mohács óta is. A régebbiek lehetőségét nem tudom reálisan megítélni.

Mivel a jelenlegi ellenzék szinte csak az alkotmányosság szempontjából bírál, hozzá kell tennem a fentiekhez még valamit. Felelőtlennek tartom azokat, akik demokratáknak tartják magukat, és fel sem vetik, hogy kiket képviselnek. Azt mondják, hogy a magyar népet, a magyar társadalmat, de fel sem tűnik nekik, hogy mekkora a nézeteik támogatottsága. Az ellenzékben jelenleg csak olyanok vannak, akik a közvélemény kisebbségét képviselik.

Tisztességtelennek, jobb esetben ostobának tartom, ha valaki a véleménye mögé képzeli azokat is, akik nem nyilatkoznak. A támogatottságot csak a pártok között választók belső aránya, vagyis a feltételezett választási eredmény alapján szabad mérni. Ehhez képest az ellenzék erejének sokszorosával hangoskodik. Bajnai azt mondja: Rendbe teszem az országot. A támogatottsága pedig a törvényhozásba kerülés küszöbe körül mozog, ha nem szerez nálánál sokkal erősebb támogatókat.

Ki sem számoltam, hogy 1945 óta hány szavazás volt az életemben, még mindig előre láttam az eredményeket. Most is biztos vagyon abban, hogy jövőre a Fidesz abszolút többséget szerez. Ez pedig azt követeli az ellenzéktől, hogy már ne is erre, hanem a következő, a 2018-s választásra készüljön.

Csak azokat tekintem demokratáknak, aki a hangerejüket, a programjukat a reálisan várható választási eredményhez igazítják.

Hetven éve a történelemszemléletem azon alapul, hogy sokkal kevesebb polgárunk van, mint kellene.

A rendszerváltás utáni időkben ezt azzal egészítem ki, hogy sokkal kevesebb a demokrata annál, amire a demokráciában szükség van.