Kína lakosságának fele közelebb került egymáshoz

Kopátsy Sándor                PG                   2013-11-14

Kína lakosságának fele közelebb került egymáshoz

Kína egészen a vasút megjelenéséig a lefejlettebb közlekedési hálózattal rendelkező kultúra volt. Az egyetlen folyóvölgyes kultúrák lényegében csak a fő folyamukon hajózhattak, az önöző csatornák lényegében csak az ember, vagy a szamár termékeit gyűjtötték a házhoz. Kína azonban a folyamokat összekötő, hajózható hálózatot épített ki. Vagyis a Birodalom szinte egészéről hajózható vízi úton lehetett a termékeket szállítani. Ennek a gerince volt a Nagy Kínai Csatorna, ami nélkül létre sem jöhetett volna a Kínai Birodalom, és mintegy 300 millió lakost ellátó térség vált öntözhetővé, a birodalomba beágyazhatóvá. Ezért ezt tartom az emberiség legnagyobb jelentőségű építményének. A sokkal jobban méltatott Nagy Fal jelentősége eltörpül mellette.

Ezért a vasúti, majd a közúti hálózat kiépítése nem is jelentett akkora fejlődést, mint ott, ahol a termékeket nem lehetett vízi úthálózaton szállítani.

Kínában a gazdaság piacosítása azonban olyan intenzitásváltással járt, aminek már nem felt meg a korábbi vasúthálózat. Az ország területének keleti negyede, ahol a lakosság négyötöde él, olyan nagy a lakosság sűrűség, miben az autópályák is csak részben képesek a személy és az áruforgalmi igényt kielégíteni. Szükségessé vált a nagysebességű vasúti szállítás hálózatát is kiépíteni. Szerencsére, az ezredfordulóra a technika megoldotta a kétszer, háromszor, négyszer gyorsabb vasúti szállítást. Ehhez azonban nem elég a régi pályák korszerűsítése, egészen új nyomvonalakat és alépítményt igényel.

A kínai vezetés a korszerű vasúti hálózat kiépítése mellett döntött. Ezen belül két hálózati fok építését kezdték el. A fejlettebb 300-350 kilométeres, a másik 200-250 kilométeres sebességre alkalmas. Az elmúlt 15 évben 10 ezer kilométer gyorsvasút épült, több mint egész Európában létezik. Ennek legfontosabb vonala a Pekinget Hong-Konggal összekötő 2.400 kilométeres vonal. Talán ez a leghosszabb távolság, amire még kedvező a 300 kilométernél is gyorsabb vonat. Ha figyelembe veszzük a reptér megközelítését, az indulás előtti és utáni készülődést, az ilyen gyorsvasút már kisebb időigényű utazást jelent. A sokmilliós városok közti személyforgalom igényének is jobban megfelel.

Az új gyorsvasúton naponta más most is 2 millió ember utazik. Csak a Peking Hong-Kong vonal közel száz nagyvárost von be a gyors személyszállításba. Ezt a feladatot nem lehetne repülőkkel megoldani. Ez azt jelenti, hogy az érintett száz város negyed olyan távolságra van egymástól, mint korábban volt.