Kopátsy
Sándor PH 2013-04-01
Kiegészítés a MARSLAKÓK-hoz
Nagy örömömre a
munkáim szerkesztésében segítő barátom valamilyen okból elővette és
feldolgozhatóbbé tette a MARSLAKÓK címmel megjelent kis könyvemet. Ez adott
alkalmat arra, hogy újra végig olvassam, ami nem szokásom. Csak ritkán kerül a
kezembe egy korábbi írásom. Büszkén mondhatom, hogy nem csalódtam bennük.
Most
végigolvastam, és nagyon időszerűnek találtam. Elsősorban azért, mert Koestler
Arthur könyvét, A 13. Törzs címen –megjelentet végigolvashattam. Ez a
könyv kitűnő alkalmat kínál arra, hogy az egész könyv egy egészen más
bevilágításba kerülhessen.
Amennyiben igaz,
hogy a Hitler és általunk is, írott zsidók nagy többsége nem közel-keleti
sémita, hanem dél-kelet európai türk eredetű, kiderült, hogy rokonok vagyunk.
Azt, hogy Koestlernek igaza van, vagy nincs, nem lehet vitatni, hiszen a 13.
törzs genetikai eredete nem vitatható, meg kell állapítani. Az, hogy valaki
szemit, vagy türk egyszerű genetikai vizsgálat dönti el.
Márpedig ebben
az esetben, a Közel-Keletről érkező
zsidóság szinte egyetlen európai rokona a magyarság. A marslakók tehát a 20. század elején, Budapesten
a magyarokkal, vagyis a rokonaikkal, találkozó kazár eredetű zsidók voltak.
A magyar
történészek feladata, és már ez el is indult, hogy az akkor már zsidó vallású
kazárokkal való kapcsolatunkat feltárjuk.
Nem a szakmám,
de az ismert források szerint a tíz magyar törzs állammá szerveződése a 9.
század derekén történt, és az áldást a zsidó vallású, kazár főkán adta azzal,
hogy a nagyvezér, vagyis az államfő Álmos és utódai legyenek. A Magyar állam
megalapítása tehát nem 1001-ben, hanem a másfél évszázaddal korábban történt.
Ez azonban nomád, pogány vallású állam volt, ami csak jó száz évvel a honfoglalás
után alakult át letelepedett földművesek, feudális keresztények állammává.
László Gyulának
a véleménye szerint a honfoglaló tíz törzs közül az egyik kabar, azaz kazár
zsidó volt. Vagyis mi magyarok hoztuk be először a kazár zsidóságot, ami mint a
tíz törzs egyike, a magyarság tizede honfoglaló zsidó volt.
Az is érdekes,
hogy a marslakók születése idején Magyarország magyar etnikumú lakosságának
tizede zsidó etnikumú volt. Nálunk talált az államalkotó néphez viszonyítva, a
legtöbb zsidó új hazát, és Budapest volt az a város, ahol legtöbb zsidó élt,
nemcsak arányukban, hanem létszámuk alapján is.
Ezt bizonyítja a tény, hogy a magyar
gazdasági életben ők tették ki a magyar tőkések óriási többségét. Hasonló volt
a részarányuk a tudományok, a művészetek, a szabad pályás értelmiség között. Hozzáteszem,
hogy Budapesten volt a két legnagyobb zsinagóga. Joggal mondhatjuk, hogy Európa
keleti felén a társadalom fejlődésének élesztőjét jelentő zsidóságnak Budapest
volt a centruma.
Bartók és Ady
Marx György
fizikus tudósként nem említi a kor humán óriásait. Az első világháború előtt a
budapesti szellemi élet éppen úgy csúcson volt, mint a műszaki tudományok.
Azt már az
eredeti könyvben is említettem, hogy Bartók ugyancsak marslakó volt a zenében,
mint ahogyan Neumann és Teller.
El kellene
mondani, hogy Bartók nehezen lehetett volna a kor zeneszerző zsenije, ha nem
karolja fel a pesti zsidóság. Becslésem szerint, a koncertjei hallgatóinak, a
zenéjét megértőknek óriási többsége a pesti zsidó polgárok voltak. A
tanítványai között éppen úgy tucatnyit lehet felsorolni, mint amennyit a könyv
a műszakiak közül kiemelt. A magyarok szerepe a 20. század zenei világában
joggal kezelhető párhuzamosan a matematikusokéval, a fizikusokéval.
Számomra Ady is
marslakó volt. Megértem, hogy a magyar költő hangja nem lehet olyan nemzetközi,
mint a matematikusé, de a nagyságát, legalább mi magyarok, kötelesek vagyunk
tudomásul venni. Ady sem lehetett volna
magyar marslakó, ha a zsidó polgárság nem tekintette volna zseninek. Ady
útjának egyengetésében a zsidó polgárság szerepe még inkább egyértelmű, mint
Bartók esetében. Az ő páratlan önbizalma nem lehetett volna ilyen erős, ha nem
érezheti maga mögött a zsidó polgárság szellemi és anyagi támogatását.
Az irodalmi
életünk is csak azért lehetett a nemzetközi élvonalban, mert élvezhette a
budapesti zsidó polgárság szellemi és anyagi támogatását. A Nyugatot és
szerkesztőit joggal állíthatjuk a század első harmadában a világ legjobbjai
mellé. Büszkén tanítjuk a kor irodalmát, de nem tesszük hozzá, hogy anyagi
támogatója a zsidó nagytőke, olvasótábora a zsidó polgárság volt.
De megfelelő
szakembernek szinte minden művészeti ágban volna mivel dicsekedni.
A Marslakók könyv átdolgozásában a vezérlő
elv a két rokon, a magyarság és a türk 13. törzs találkozása legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése