Kopátsy Sándor PG 2016 08 30
Nem a vagyon elosztása fontos
Három éve, közel száz év után, Keynes
óta, a francia közgazdász Piketty könyve foglalkoztatja a közgazdaságtan
elméletének művelőit. Nagy munkával összeállított könyve ugyan számos értékes
információt tartalmaz, és valóban felébresztette a technokratává vált elméletei
közgazdászokat, de sajnos az ő munkája is az irigységre épül. A jelenkor
fejlett társadalmait azzal kritizálja, hogy egyre jobban differenciálódik a
társadalom vagyona, tehát indokolt volna a vagyon egyenletesebb elosztása. Ez
sajnos nem új, minden forradalmár ezzel kezdte, és „igazságosabb”
vagyonelosztást követelt. Piketty ugyan nem lázít, de azok stratégiáját követi.
Alapvető tévedése, hogy a szellemi
vagyonból csak azt tekinti vagyonnak, ami vállalkozásként működik. Márpedig a
jelenkor társadalma abban változott a legtöbbet, hogy a fizikai tőke elsődleges
hiányát felváltotta a munkaerő tudásvagyonában való hiány. Piketty olyan
időszakot vizsgál, amiben a legnagyobb változás éppen az, hogy a legszűkebb
keresztmetszet a munkaerő szellemi vagyona lett. Jelenleg pedig a társadalmak teljesítményét elsősorban az határozza
milyen minőségű a munkaereje. Piketty tengernyi adat erről még említést sem
tesz. Pedig jó száz évvel a könyve megjelenése előtt megjelent Max Webernek egy
könyve, amiben a társadalmak teljesítményét elsősorban a lakosság
viselkedésével indokolja. Megállapítja, hogy a jelenkorban a társadalmak
működtetésének hatékonysága elsősorban a lakosság puritán magatartásán múlik.
Az óta bebizonyosodott, hogy a
világgazdaság felső ötödébe csak a Nyugat protestáns, és a Távol-Kelet
konfuciánus, azaz puritán kultúrájú népei kerültek. Közöttük a sorrend is attól
függ, milyen kemény a puritanizmusuk. Ez a száza derekára úgy változik, hogy az
emberiség mintegy kétötödét kitevő minden puritán nép gazdagabb lesz a többihez
képest. Ugyanakkor annak nyoma sem található, hogy a vagyon elosztásának
módjától függne a társadalmi eredmény.
Az azonban vitathatatlan tény, hogy
az emberiség történetében példátlan eredményeket értek ez azok az országok,
akinek a vagyonelosztását bírálja. Ma éppen a puritán Nyugat és Távol-Kelet
példátlan fölénybe került azokkal a társadalmakkal szemben, amelyek vagyonelosztását
figyelmen kívül hagyta, elsősorban azért, mert adatai sincsenek.
Piketty szerencsétlenségére, éppen az
elmúlt néhány évben történt az emberiség történelmében a legnagyobb
vagyonvesztés. Mivel a kínai iparosítás túljutva az alapok kiépítésén, csökkent
a nyersanyagigénye, és az olaj és földgáztermelésben új utat találtak, a
bányajáradékok két év alatt a töredékükre csökkentek. Csupán az elmúlt évben az
energiahordozók részvényei 85, a nyersanyag termelőké pedig 10 százalékkal
csökkent. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek kereskedelmi vállalatinak a tőzsdei
éréke 13 százalékkal nőtt.
Számomra minden gazdasági mutatónál
biztosabb jelzést mutat az iskolázottság, a várható életkor, a testmagasság, a
túlsúlyosság növekedése. Ezek a mutatók pedig az elmúlt 50 évben nagyobb
javulást jeleznek, mint valaha akár egy évezred alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése