Államadóság

Kopátsy Sándor                 PG                   2017 05 19

Államadóság

Az, hogy a közgazdaságtudomány mennyire nem veszi tudomásul, hogy a jelenkori fejlett társadalmak már nem osztálytársadalmak talán a legjellemzőbb az államadóságok nyilvántartásában. Ezt ugyanis leegyszerűsítve, a nemzeti jövedelem százalékában mérik.

Nem veszik figyelembe, hogy külső, vagy belső, mennyi a kamatja, mennyi a belső fedezete. Ennek aztán az eredménye, hogy a nagyon takarékos Japán messze a legjobban eldósodott, annak ellenére, hogy a valóságban a legkevésbé, és a leggyorsabban az. A japán államadósság a nemzeti jövedelmének 220 százaléka, az EU és az USA viszont csak fele ekkora. Az elmúlt húsz év adósság növekedésének is hasonló az aránya. Ezek ugyan valós számok, de a lényeg éppen fordított.

Japán államadóssága teljesen belső, a hitelező maga az ország. Kifelé tehát nincs is adóssága. Ezzel szemben óriási devizatartalék áll az adósság mögött. Japán tehát befelé eladósodott, de kifelé jelentős követelései vannak.

Japán államadósága után 1 százalék körüli kamatot fizet. Ezzel szemben a Nyugat fejlett országai még egyszer ekkora kamatot fizetnek. Ezen belül az EU mediterrán országai adósságának kamata ötször nagyobb.

A legfontosabb különbség azonban az, hogy hol, mekkora a külkereskedelem aktívuma. Ebben is Japán az élen van. Hozzá hasonló egy főre jutó aktívuma a Nyugaton csak Németországnak van. Ezzel szemben az euró övezet kevésbé fejlett tagjait óriási külkereskedelmi deficit jellemzi.