2014-ben 2.5 százalékos GDP növekedés várható

Kopátsy Sándor                  PD                  2014-08-04

2014-ben 2.5 százalékos GDP növekedés várható

Ezt úgy kommunikálja az ellenzéki, bal-liberális sajtó, hogy lassul a magyar gazdaság. Ez tény, de ezzel még az EU tagállamok élcsapatába tartozunk. Elmúlt hatvan éve, hogy közgazdász lettem az Országos Tervhivatalban. Ott azonnal rádöbbentem, hogy a gazdasági növekedést nem az országra, hanem egy lakosára kell mérni. Azt sem elég az egy laksora jutó jövedelemmel, az egy lakosra jutó nemzeti vagyonnal is mérni kell. Ezt az igazságot a Rácz Jenő – Bródy András könyvéből azonnal megtanultam. Ebből fakadt, hogy a néhány ezreléknél gyorsabb népességszaporulat esetében lehetetlen tartani az egy laksora jutó növekedést.

Ez a felismerés vezetett arra, hogy az emberi faj sem képes tartósan elviselni 1-2 ezreléknél gyorsabb népesség növekedést. Ezzel szemben mindig egész százalékos lett volna a növekedése, ha maga a társadalom nem fokozza a halálozást.

Országos terveket készítő közgazdászként rájöttem arra, hogy nemcsak az egy lakosra jutó jövedelmet kell legalább tartani, hanem az egy lakosra jutó vagont is. Márpedig az egy lakosra jutó fizikai vagyon is 3-4-szerese az egy laksora jutó nemzeti jövedelemnek. Ebből azonnal kiderült, hogy 1 százalékos lakosság növekedés esetén az ország nemzeti jövedelmének 5-6 százalékkal kell növekedni ahhoz, hogy az egy laksora jutó egyszerű jövedelem és vagyon újratermelését biztosítsa.

Ezzel egy életre leszoktam arról, hogy az ország nemzeti jövedelmének növekedésével mérjek. Nem ismerek olyan országot, amelyik 1 százaléknál gyorsabb népesség növekedés mellett nem maradt le azokhoz viszonyítva, ahol a népességnövekedés lassan nő, vagy éppen csökken. Én leszoktam az ország nemzeti jövedelmének méréséről, mert azt a lakosságnövekedés mintegy 5-10-szereségel kell elosztani. Ezzel szemben a túlnépesedett ország akkor is gyorsan gazdagodhat, ha csökken a nemzeti jövedelme.

Tipikus példa Japán, a világ egyik legjobban túlnépesedett országa. A beteg japán gazdaságról beszélnek, holott Japán gazdagodik. Mivel csökken a lakossága, az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon növekszik. E két mutató alapján Japán a világ leggyorsabban gazdagodó tizedébe tartozik.

A már idézett Rácz – Bródy könyv mutatója alapos korrekcióra szorul. Ők is csak a fizikai vagyont vették figyelembe. Ami korábban megengedhető volt. A jelenkorban a társadalom versenyképessége szempontjából már nem nélkülözhető az emberi vagyon számbavétele. Ma és a jövőben még inkább a legértékesebb vagyon, az igazi szűk keresztmetszet a képzett munkaerő. Ezt a vagyont azonban a közgazdaságtan számba sem veszi. Japán ezen a téren, a munkaerő minőségében a világ legjobb tizedébe tarozik. Japán tipikusan olyan ország, amiben nem több, hanem minél értékesebb lakosra van szükség.

Ez jutott az eszembe, amikor a magyar gazdaság 2.5 százalékos növekedését lassúnak tartják. Nem számolnak azzal, csökken a lakosság, ezért az egy laksora jutó jövedelem és vagyon növekszik.

Elég volna arra gondolni, hogy 1 százalékos lakosságnövekedés, amit a szakma is pozitívnek tartana, csökkenne min az egy laksora jutó jövedelem és vagyon, nőne a munkanélküliség. Csak egy következményre utalok. Az éve 1 százalék, kereken 100 ezer fővel nagyobb lakosságot jelent, ami számár újra kellene termelni az egy lakosra jutó nemzeti vagyont. Ennek összege 40 milliárd euró. Ezen belül évente 70 ezer új munkahelyet kellene teremteni, méghozzá minimum a jelenlegi átalag hatékonyságút. Jelenleg még arra sem vagyunk képesek, hogy a tartósan munkanélküliek számára bármilyen hatékonyságú munkaalkalmat teremtsünk.

Azt, hogy Magyarország képes az egy laksora jutó mutatókat évente 2 százalékkal növelni, kiemelkedő eredmény. Ezzel a helyzetükön javító országok csoportjába tartozunk. Ezt csak annak köszönhetjük, hogy csökken az ország lakossága.

A társadalomtudományok képviselőit ugyan reménytelen arról meggyőzni, hogy korunk legsürgetőbb parancsa a létszámunk csökkentése. Nem erőszakkal, hanem kevesebb gyermekvállalással.

Még senki sem vette a bátorságot annak bevallásához, hogy az emberiség akkor élhetne a jelenlegi adottságaival optimális szinten, ha csak ötöd létszámon volnánk.