Foglalkoztatási válság

Kopátsy Sándor                  PG                2014-01-01

Foglalkoztatatási válság

A politikusok és a közgazdászok a mediterrán országok pénzügyi vállságáról beszélnek. A vállság igazából foglalkoztatási vállság, aminek csak a következménye, hogy a pénzügyek is vállságba kerültek. Az is igaz, hogy ezt a válságot felgyorsította a közös valutára még éretlen országok bevonása a közös valutába.

Az euró övezet kialakítása idején a már gazdag, puritán országokban a foglalkoztatás 70 százalék körül mozgott. A mediterrán országokban azonban 60-65 százalékos volt. Ehhez járult, hogy az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmük alig fele volt. A közös valuta hatásár nem volt módjuk az inflációra, vagyis a fedezetlen pénzteremtésre, hát eladósodtak. A hitelezők nyomására az adóság kamata nemcsak egyre magasabb lett, de megtakarításokat követeltek. Ennek hatására a foglalkoztatási rátájuk 10-12 százalékkal csökkent.

Az EU brüsszeli vezetése képtelen megérteni, hogy a mediterrán országoknak nem lehet közös pénzük a gazdagabb, takarékosabb, szorgalmasabb németekkel. Ragaszkodnak az övezetben maradásukhoz, ugyanakkor szeretnék behajtani az adósságot is. Ezzel tovább rontják a foglalkoztatást, csökkentik az eleve elégtelen jövedelem termelését, ugyanakkor követelik az adósságuk csökkentését.

Szaladnak a pénzük után, de ezzel egyre jobban csökkentik az adósaik fizetőképességét.

A butaság ellen nincs orvosság.