Kopátsy
Sándor PG 2013-10-10
Brazília csodás lehetőségei ellenére sem
lesz felzárkózó
A politikusok és
a közgazdászok máig nem veszik tudomásul, amit Max Weber jó száz éve felismert:
csak a protestáns etikájú országok esélyesek a győztesek közé kerülésre.
Ez az óta
bebizonyosodott, azzal, hogy a távol-keleti népek még a protestánsoknál is
puritánabbak. Ma már egyszerűen meg lehet állapítani, hogy a társadalmak rangsorában a jelenlegi és a várható sorrend attól függ,
milyen puritán a lakosságuk.
Jelenleg a legfejlettebb tíz ország
mindegyike protestáns. Az elmúlt ötven évben a leggyorsabban gazdagodó, és a
legeredményesebben tanító tíznek a fele konfuciánus, fele protestáns.
Megjegyzem, hogy
a fenti rangsorban nem szerepelnek az egy millió lakosnál is kisebb
törpeállamok, és azok az országok, ahol a nemzeti jövedelmük nagyobb fele
bányajáradék.
Még az első
húszban is csak nyugti puritán, és távol-keleti konfuciánus lakosú államok
vannak. A legjobb helyezett a latin népek közül Franciaország a 23. a rangsorban.
Nem kell tehát
jóstehetség ahhoz, hogy az EU nem puritán lakosú tagországi, a latinok és a
pravoszlávok, illetve a latin-amerikai országok bekerülhetnek a puritánok és a
konfuciánusok közé.
Ezt már többször
kifejtettem, amikor tiltakoztam az ellen, hogy a fél-perifériás országokat
fejlődőknek, a BRIC országokat, Brazíliát, Indiát, Oroszországot és Kínát,
felzárkózóknak hívták. Néha kiegészítették a négyet Törökországgal, az Afrikai
Köztársasággal. Ettől csak rosszabb lesz a kollektíva. Kínán kívül nem találnak
olyan jelentős méretű országot, amelyiktől felzárkózás várható. A többi,
kivétel nélkül, húsz év múlva hátrább lesz a rangsorban, mint jelenleg, tehát
indokoltabb volna ezeket lemaradásra ítélteknek nevezni.
Ami a két
milliárdnál több lakosú kettőt, Indiát
és Kínát illeti, az egy lakosra jutó jövedelmük, még inkább vagyonuk
növekedésében 1gy a négyhez különbség van. 30 év múlva ebben a két mutatóban
Kína fölénye tízszeres lesz. Azt is valószínűnek tartom, hogy India tucatnyi
államra esik szét.
Oroszországot Fehér-Oroszország is meg
fogja előzni, de már most is előtte van, ha a jövedelmüket bányajáradék nélkül
számoljuk.
Brazíliát a közelmúltban a
siker-országok közé sorolták, mert az ország nemzeti jövedelme viszonylag
gyorsan növekedett. Aki csak azt a mutatót nézi, elhiheti, hogy felzárkózik. Az
egy laksora jutó jövedelme már nem ilyen rózsásan a képet ad. Az egy laksor
jutó vagyona pedig elszomorítóan csökken.
Most röviden
belenézünk a részletekbe.
Az ország
nemzeti jövedelme 2010-ben 7.5 százalékkal nőtt, de a sikeres tíz évben is
elérte a 4 százalékos átlagot. A lakosság évi 2 százalékos növekedése mellett ez
sem lehetett elég arra, hogy az egy lakosra jutó vagyont szinten tartsa.
A közgazdaságtan
képtelen tudomásul venni azt a közel száz éve ismert tényt, hogy nem elég az
egy laksora jutó jövedelmet, a vagyont is ezzel párhuzamosan kell növelni.
Márpedig az egy lakosra jutó vagyon 3-5-szor nagyobb, mint a jövedelem. Vagyis,
ahol két százalékkal nő a lakosság, ott az ország nemzeti jövedelmét 6-10 százalékkal
kell növelni, ha nemcsak a jövedelmet, a vagyont is újra termelik.
Mivel az elmúlt
évek során nagyon gyorsan csökkent a gyermekvállalás, az éves 4-5 százalékos
nemzeti jövedelem elég volna az egy laksor vetített újratermelésre. Ezzel
szemben a múlt évben a növekedés már csupán 2.7 százalék volt, vagyis kevés az
újratermelésre.
A fenti szomorú
számoknál is sokkal szomorúbbak a részletek.
Brazília a világ
egyik legjobban differenciálódott jövedelmű országa. Ez az elmúlt tíz évben is
tovább nőtt. Az alsó jövedelmi tizedbe tartozók száma megkétszereződött, a
felső tizedbe tartozóké csak negyedével nőtt. Az egyik brazil közgazdász ezt
így fejezi ki. A gazdagok úgy gyarapodnak, mint a belgák, a szegények pedig úgy,
mint az indiaiak.
Az oktatási
rendszerükben a diákok fele analfabétaként hagyja abba a tanulást.
Egy konténer
exportköltsége a latin-amerikai átlag közel kétszerese.
Egyetlen
sikerágazatuk a mezőgazdaság, hol 20 százalékkal nőtt a megművelt terület, és
háromszorosára a termésátlag. Annak ellenér, hogy a mezőgazdasági támogatás a
termelési értéknek csupán 5.7 százaléka, szemben az Egyesült Államok 12, és az
EU 29 százalékával.
A szója kikötőbe
szállítása az ár 25, az Egyesült Államokban 9 százaléka.
A legtöbbet
mondó szám, hogy a fejlett országokban és Kínában az infrastruktúra
vagyonértéke a nemzeti jövedelem 65-75 százaléka, Brazíliában 20 százalék alatt
van. Ez is mutatja, hogy Brazília lemarad, mert az infrastruktúra nem tartott
lépést a lakosság növekedésével. Fejlett
infrastruktúra nélkül ugyanis nem működhet hatékonyan a gazdaság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése