Kopátsy Sándor
PG 2015 07 08
A palagáz termelés
jelentősége
A jelenkor világgazdaságának
történetében két fontos esemény történt, a kínai gazdaság túljutott a
nyersanyagéhességén és az Egyesült Államok megoldotta a klasszikus módszerekkel
ki nem termelhető olaj és földgáz kitermelését.
Azzal, hogy Kínában túllépett a
gazdaság a nyersanyagéhes fázisán, jelentősen csökkent a bányakincsek ára. A
bányajáradék jelentősen csökkent. Ezzel átrendeződtek a jövedelmek a
feldolgozók számára. Ma a bányakincsek piaci értéke ezermilliárd dollárokkal
csökkent, ugyanakkor a feldolgozott termékek ennyivel olcsóbbak lettek.
Ráadásul megszűnt a veszélye
annak, hogy még egyszer megtörténik olyan keresletrobbanás a nyersanyagok
piacán, amit a kínai gazdasági csoda okozott. Nincs olyan jelentős méretű
ország, amelyik gazdasági csodára képes. Az emberiség nagyobb fele egyre
szegényebb lesz, örülhet, ha élelmezni tudja a gyorsan szaporodó lakosságát. A
következő évtizedeket az élelmiszerek utáni mennyiségi kereslet fogja
jellemezni. Amíg Kína képes volt felvásárolnia a nyersanyagokat, a jövő éhezői
egyre szegényebbek lesznek.
A bányajáradékok legnagyobb
csökkenése azonban az olaj és földgáz termelőket érintette. A nyersolaj és a
földgáz árának harmadára csökkenése néhány olajtermelő ország számára óriási
megterhelést jelent. Az olaj és a földgáz olyan bányakincs, aminek a
kitermelési költsége 1:10 arányban szóródik. Ezért aztán a járadék is nagyon
függ az ártól. A kitermelési költség 6 és 60 dollár/hordó között mozog. A
jelenlegi ár már bizonyos felismert bányakincs kitermelését megakadályozza, és
nagy nyereséget termelő kutak száma csökken. Becslésem szent másfél éve az
olajtermelők másfél éve még mintegy 1.500 milliárd erős bányajáradékot
élveztek. Ez most a 60 dollár körüli ár mellett ötödére csökken.
Ez a mintegy 1.200 milliárdos
veszteséget az okozta, hogy az Egyesült Államokban 200 milliárdot a palagáz
kitermelésre fordítottak. Vagyis 200 milliárd dollár befektetéssel 1.200
milliárdos energiaköltséget takarítottak meg. Ráadásul ez a megtakarítás
tartósnak bizonyul. A palagáz kitermelés a jelenlegi technikai feltételek
mellett 40-50 dollár/hordós önköltséggel történik. Ami jelentősen csökken,
hiszen egy alig tíz éves technika mellett várható jelentős csökkenés. Ennek a
kitermelési módnak a költsége fogja meghatározni az olajárat, mert ez a
kitermelési mód mögött akkora mennyiség feltételezett, mint amennyire a
klasszikus eljárás vagyonát becsülik. Ha az olajár a palagáz kitermelés
költsége fölé emelkedik, ez a termelési mód növekedni fog. Ez a küszöb ma a 60
dollár/hordó környékén van, de minden bizonnyal 10-20 dollárral csökkenni fog.
Ezt a témát azért hoztam fel,
mert jól illusztrálja az Európai Unió és az Egyesült Államok közti szemléleti
különbséget. Az EU elsősorban nagyobb akart lenni. Ennek érdekében alakította
ki az euró övezetet, amivel jó 2.000 milliárd eurós be nem hajtható adósságot
teremtett. Ugyanakkor az Egyesült Államok 200 milliárd dollárt fektetett be a
palagáz kitermelés fejlesztésébe, amivel évi 1.000 milliárddal csökkentette a
fogyasztók költségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése