Nincs megoldás az 1-2 ezreléknél nagyobb népszaporulatra.

Kopátsy Sándor                EH                   2019 03 03

Nincs megoldás az 1-2 ezreléknél nagyobb népszaporulatra.

Harari

Néhány napja az EU tagállamainak a többsége tartott konzultációt Egyiptomban az arab országok képviselőivel. Ott miniszterelnökünk felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az arab országok lakossága évente 3 millióval növekszik, tehát tíz év alatt 30 millióval több szegény arab települne át a fejlett EU országokba, aminek tizede ott elviselhetetlen terhet jelentene. Azt meg sem említette, hogy a még elviselhető népszaporulat legfeljebb 1-2 ezrelék lehetne. A nagyobb társadalmi tragédia tehát nem is a bevándorlás ellen védekező, hanem a túlnépesedő társadalmakban van. Az emberiség éves népszaporodása 70 millió. Ezen belül a már gazdag és a példátlanul gyorsan gazdagodó Kínában közel 50 millió a létszámfogyás. Ha ez nem volna, 120 millióval nőne fajunk létszáma.

Az ENSZ és az EU hangadói ismernék a népszaporulattal járó vagyonigényt, nem a bevándorolni akarók befogadását támogatná, hanem a gyermekvállalás korlátozását ott, ahol az 1-2 ezreléknél nagyobb a népszaporulat.

Tekintettel arra, hogy az arab államok jelenkori tudásvagyon igénye is gyorsan növekszik, ott is az egy lakosra jutó jövedelem háromszorosa a vagyonigény. Ez azt jelenti, hogy az arab országokban a 3 százalékos lakosságnövekedés 9 százalékos felhalmozást igényel annak érdekében, hogy az egy lakosra jutó vagyon ne csökkenjen. Az arab országokban a 3 százalékos lakosságnövekedés 9 százalékos felhalmozásigényt támaszt ahhoz, hogy ne csökkenjen az egy lakosra jutó vagyon. Ez is megvalósíthatatlan feladat. Tehát tíz év múlva nemcsak 30 millióval több arab lakos lesz, mint jelenleg, hanem sokkal szegényebbek is lesznek. Fajunk kétötöde tíz év múlva 20 százalékkal gazdagabb, az arabok pedig közel ennyivel szegényebbek lesznek.

Az EU brüsszeli bürokratái figyelmen kívül hagyják, hogy a megalakulása óta a kevésbé fejlett tagországokból 6 millió munkás vállal munkát a fejlett tagállamokban. Ebből 5 millió a kevésbé fejlett tagországokból vándorolt oda. Ezek nem okoztak annyi kulturális feszültséget, mint a tizednyi bevándorló arab és afrikai. Ennek ellenére a brüsszeli bürokrácia betelepülőket befogadó kvótát akarnak azokra a tagországokra kényszeríteni, akik nekik már tízszer annyi könnyen beépülő munkaerőt adtak nekik. De nemcsak azt, hanem azt sem veszik tudomásul, hogy a beáramlók nem is akarnak a kevésbé fejlett országokba települni.

Az EU szervezetei és brüsszeli bürokratái azt is figyelmen kívül hagyják, hogy az európai szegény és képzeten puritán országokból származó munkaereje a négy volt angolszász gyarmaton szinte az egyik geberációról a másikra, a puritánok szintjére emelkedett, erre a latin-amerikaiak máig képtelenek voltak. A volt afrikai rabszolgák, és az őslakos indiánok ma is elmaradottak maradtak. Már többször idéztem az Egyesült Államokban élő etnikumok jövedelmükhöz viszonyított vagyonigényét. Az ott élő európai kultúrájú zsidóság és a távol-keleti konfuciánusok jelenlegi jövedelméhez viszonyított vagyona négyszeres. Az európai puritán és nem mediterrán népeké háromszoros. A latin-amerikaiaké kétszeres. A négereké egyszeres. Szinte ugyanezek az arányok fordítottja jellemzők a börtönlakók arányában is.

Magyarországon ugyan Trianon óta nagyon megváltozott a lakosság etnikai összetétele, de az etnikai különbségek megmaradtak. A két háború között a magyar zsidóság vagyona az éves jövedelmének négyszerese, a sváboké háromszoros, a katolikus parasztságé kétszeres, a cigányoké egyszeres volt. A jelenlegi adatok ugyan nincsenek, de megbecsülni tudom. A hatodára csökkent és vagyonától megosztott zsidóság szellemi vagyona növekedésének köszönhetően, a jövedelmének négyszerese megmaradt. A magyarság a fogamzásgátlók használatának és az urbanizációnak köszönhetően háromszoros. A cigányságé pedig ma is az egyszerese alatt van.