A fejlett világban tanuló egyetemisták

Kopátsy Sándor                EO                    2016 02 08

A fejlett világban tanuló egyetemisták

Mindig keseregve fogadom a nagy nemzetközi hírcsatornák jelentéktelen és bárgyú híreit. Hetek telnek el, amíg valami fontos eseményről is beszámolnak. Az ilyeneknek is a kilenc tizedét a The Economist közli.

Most ilyennek tartom a Tudás határok nélkül címmel közölt adatokat az egyetemeke tanuló külföldi diákokról. Ezek száma 2000-ben 2 millióan voltak, ma már 4.5 millióan vannak, és 2025-ben a szakma várakozása szerint 8 millióan lesznek. Tehát 25 év alatt négyszeresére nő a számuk. Ha így nő a számuk, a század végére 100 millióan lehetnek.

Az már régen zavar, hogy a középkori történészek mennyire keveset foglalkoznak az egyetemek történelmi szerepével. Pedig azok a királyok házasságainál sokkal jelentősebb szerepet játszottak. Ráadásul, akkor az egyetemi oktatás gerince a teológia és a pedagógia volt. Az oktatás nyelve pedig a latin volt. A jelenkor fejlett társadalmaiban pedig az utóbbi száz évben megszázszorozódott a műszaki tudományokban diplomát szerzettek aránya. Teológusok pedig alig vannak. Most a külföldön tanuló diákok kilencven százaléka angolul tanul.

Jelenleg a 4.5 millió külföldi egyetemista fele az öt angolszász országban tanul. Ezek fele pedig az Egyesült Államokban, ahol drága nemcsak az egyetemi képzés, de az élet is, mert gazdagok. Az idegen diákok szinte csak olyan országokból jönnek, ahol mind az egyetemi oktatás, mind az élet sokkal olcsóbb lenne.

Ezek olyan számok, amelyek nélkül nehéz megérteni nemcsak a jelenkor, de középkori Európa történelmét is. Diákkorom óta csodálom azokat a magyar fiatalokat, akik Krakkóba, Prágába, Bécsbe mentek egyetemekre. A vasút előtt az utazás még nem engedte meg, hogy a diploma előtt hazalátogathassanak. Az utazás maga is emberpróbáló volt.

Meglepetést okozott a négy angolszász országban a külföldiek aránya. Az Egyesült Államokban 5, Kanadában 10, Britanniában 15, Ausztráliában pedig 25 százaléka az egyetemi hallgatóknak külföldi. Ausztráliában a külföldi diákok oktatása jelenti a második legnagyobb devizabevételt. Csak a bányászat előzi meg. az összege 15 milliárd dollár.

Ausztrália és Kanada abban is az élen áll, hogy milyen magas a véglegesen ott maradók aránya. Ez a két ország felismerte, hogy a hazai lakosság fogyását, illetve elégtelenségét a legeredményesebben úgy lehet megoldani, hogy ott végezhetnek egyetemet, ha tízévi munkát ott vállalnak. Ez esetben a családegyesítés is indokolt. Megvalósítja a népességpótlás egyetlen hatékony formáját, a társadalom felső harmadába kerülő munkaerő importját.