Kopátsy
Sándor PG 2015 04 23
Miért
győzi le a vasút ezer kilométeren a repülőt?
Ki gondolta,
hogy az Egyesült Államok ellen intézett, híres szeptember 11.-i
terrortámadásnak a legfontosabb következménye a vasút 500-1.000 kilométeres
távolságon a vasút győzelmét gyorsítja meg? A második világháború után a
repülés térhódítás idején még a 200 kilométeres távolságokon is a repülést
tartottak a legmegfelelőbb megoldásnak. A kis Magyarországon belül is sorra
indították a repülőjáratokat. Ma nevetségesnek hangzik, de szerte a gyorsan
terjedt a repülőterek építése. Senki sem mérte fel, hogy a fogalom gyorsan ki
fogja nőni ennek a közlekedési módnak a kapacitását. A nagyon sűrűn lakott
Japán, és a nagy Franciaország mégis kísérletezett a korábbinál kétszer
gyorsabb vonatokkal.
A repülővel
versenyképes vasúti megoldás ugyan már a második világháború előtt megszületett
Németországban, 1934-ben Hermann Kemper kitalálta a síneken lebegő
elektromágneses vonatot. Az ötletét az autópályák és a repülőterek azonban
félre állították. A közeledési szakemberek sem számoltak azzal, hogy mekkora a
repterek, a gépek kapacitása és mennyire távol vannak a városcentrumoktól.
A szeptemberi
merénylet hatására a megszigorított utas és csomag ellenőrzés megsokszorozta a
beléptetés és kiszállás idejét. Nem a repülés ideje, hanem az előző és a követő
idő lett viszonylag hosszú, és nem csökkenthető. Közben a vasútfejlesztés is
felébredt, a távolsági vonatok sebessége még a régi nyomvonalon is megkétszereződött.
Ma már a 350 kilométeres sebesség a síneken gurulva is megoldott. Ennek
jelentőségét lényegében a fergetegesen fejlődő Kína értette meg. A 10-20 millió
lakosú városkörzetek forgalmához a gyors vasutak hálózatát építették ki. A
leghosszabb Sanghaj és Peking között már üzemel. A tényleges utas szám gyorsan
meghaladta a repülőkkel elérhető forgalmat.
A napokban
azonban megjelent a 600 kilométeres sebességgel haladó vonat prototípusa
Japánban. Ezek építésének már megszülettek a tervei.
A közeledés
tervezői azért nem ismerték fel a vasútban rejlő lehetőségeket, mert
alábecsülték a várható forgalmat. Szinte egyetlen szakma sem érte fel azt, hogy
száz év alatt megnégyszereződik az emberiség létszáma, és ennél is gyorsabban
nő az emberek mozgástere.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése