Kopátsy Sándor EG 2017 09 22
Gondolatok az euró
övezetbe lépésről
Egyre több tekintélyes
közgazdásznak is az a véleménye, hogy érdemes az euró övezetbe lépni. Velük nem
értek egyet, annak ellenére, hogy értékelem a szakmai színvonalukat.
Meggyőződésem szerint, közös valutájuk csak a hasonlóan fejlett és hasonló
viselkedési kultúrájú népek országainak lehet előnyös. Még ez esetben is több
veszélyét, mint előnyét látom.
A jelenkor
közgazdaságtudományának a legnagyobb hibája az, hogy mániákusan hisz a közös
valutában. Az ugyanis csak a mind fejlettségben, mint viselkedési kultúrában
nagyon hasonló országoknak lehet, de ekkor sem előny, hanem nagyobb veszély a
mások valutapolitikájához való kényszerű alkalmazkodás. Legfeljebb Európában a
négy skandináv, vagy a két észak-amerikai államnak lehetne közös valutájuk, de
ezek így is másoknál sikeresebbek.
A nemzeti államok azért válhattak általánossá, mert minden eltérő
társadalmi alépítménynek, eltérő felépítményre van szüksége. Ezt tartom a
történelmi materializmus alaptörvényének. Erről feledkeztek meg azok, akik
az Európai Unióból Európai Egyesült Államokat akartak, és akarnak felépíteni.
Európát erre eleve alkalmatlannak tartom, az államai három alapvetően eltérő
viselkedési kultúrához tartoznak, kéttucatnyi nyelven beszélnek, és
nacionalisták. Tagoltságukat az ezer éve sikere történelme bizonyítja.
A vasúthálózat kiépülése előtt
szinte minden vízen összekötődő egysége gazdasági egységként működött akkor is,
ha valamelyik politikai birodalom részesei voltak.
A vasúthálóztok ennél lényegesen
nagyobb gazdasági egységeket hoztak létre. Ugyanakkor a fejlettek
gyarmatbirodalmak, illetve befolyási térségek lettek. A társadalmi és a
gazdasági fejlettség csúcsai mégis a városállamok, illetve a nagyvárosok
vonzásterületei lettek. Ez a mai napig sem változott. Európa legfejlettebb hat
állama, sorrendben Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország, Svájc, Hollandia,
viszonylag kis lakosságú, de kulturálisan homogén. Még akkor is, ha Svájc háromnyelvű,
kétkereszténységű, mert a lakossága viselkedése azonos. A hatból kettő,
Norvégia és Svájc nem is EU tag.
Az EU tagállamai fejlettsége
széles határok között, 1:4 arányon belül, szóródik.
Az EU egységét a közös keresztény
vallással igazolja. A három kereszténysége, a protestáns, a római katolikus, és
az ortodox keresztény nagyon elérő vallások.
A vámhatárok lebontása kétségtelenül előnyt jelentett. De csak azok
számára, akik a valutájuk keménységét maguk szabályozhatják. Az EU brüsszeli
bürokráciája a maastrichti előírásokkal egységes pénzpolitikát követel. Szűkre
korlátozza a költségvetési fegyelmet, a hiány, az inflációt. Ezzel a nemzeti
tagállamok elvesztették a szuverenitásukat.
Az EU már az euró övezet előtt tönkre tette Nyugata-Európát, de a
végzetes döfést a közös valutával adta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése