Kopátsy Sándor EH 2016 12 03
Történelemszemléletem
2016
Többször visszatérek erre a
témára, mert érzem, hogy nagyon megváltozott az ember történelemformáló
szerepe. Tudom, hogy a sorsunk alakítója lettünk, de ez még nem tudatosult
nemcsak a politikai elitben, de még a társadalomtudományban sem. Ezért
kerülgetem ezt a témát. Ma éjjel egy álmom segített a tovább jutásban.
Azt álmodtam, hogy fajunk
tudatának alakulása nyomon követhető abban, hogy mikor mennyire az istent,
illetve az isteneket tartottuk sorunk alakítójának.
Fajunk eddigi életének 95
százalékában a mindennapi életünk eseményeinek alakítóját is az istenek
beavatkozásával magyaráztuk. A fontos változások pedig mindig az isten, az
istenek beavatkozásának a következménye volt. Nemcsak az isten teremtette meg
az embert, de az életének az alakítását is ő folytatja. Ezzel szemben egyre
inkább kiderül, hogy az életünket mi, emberek alakítjuk. Ezt álmodtam meg abban,
hogy a történelmünk során egyre kisebb rangú emberek kezébe került a sorsunk
alakítása.
A kultúrák mítoszaiban még az istenek a főszereplők.
Ezek mindegyike ugyan az ember
teremtésével kezdődik, de tulajdon képen annak a jégkorszak megszűnése utáni
viszonyaival foglalkozik. Ezt nemcsak az időszámításuk, de az események leírása
is igazolja, hogy már a földművelésből, pásztorkodásból éltek, tehát nem az
ember teremtésével, hanem a munkából való megélés idejéről szólnak.
A zsidó nép vallását megalapozó
Bibliának, az Ószövetségnek is minden fontos eseményét az istenek alakították. Ezt
átvették nemcsak a keresztény, de a mohamedán egyházak is. Azt csak öreg
koromban ismertem fel, hogy a Biblia az
ember teremtését nem a fajunk megjelenésének, hanem a munkából való megélésének
kezdetére tette. Sőt az isten a jövőjét ismerni akaró Ádámot ezért azzal
büntette, hogy verejtékes munkával fog ezért bűnhődni. Az embernek a munkából való megélése azonban csak a felmelegedés után
történt meg. Az ember mintegy 250 ezer éve jelent meg, de a munkából való megélése
mintegy hétezer éves. Azt még megértem, hogy a vallások világteremtési dátumai
tudománytalanok, de azon illene
felakadni, hogy a zsidó vallás időszámítása és az ember teremtése között
nagyságrendi különbség van.
Az időszámításunk utáni
legendában azonban már megjelennek a földi hatalmasságok, az uralkodói családok
alapítói. Azok azonban még isteni felhatalmazással lettek a népek sorsának
alakítói. Ezer éve, az európai uralkodóházak alapítói szentnek lettek, akik
isteni felhatalmazás alapján hozták a döntéseiket. Ezt csodákkal bizonyították.
A középkor virágkorában azonban
eltűnt a királyi családokra koncentrált szentek kora. Ettől kedve az egyházi szolgálat vált jellemző indoklása a szentté
avatásnak. Meg sem tudom mondani, hogy ki lett a politikai hatalma alapján
az utolsó szent. De az álmomban nem is a szentekkel foglalkoztam, hanem azzal,
kik lettek a népek tudatában a hősök, a példaképek. Mi, magyarok hogyan
jutottunk el Szent László királytól a Ludas Matyiig. A nép hőse a hatalom ellen
lázadó kisember lett. Ugyanakkor tudományt előbbre vivők, a technikai csodákat
létrehozók, az emberiséget boldogítók eredményeit nem az istenek jóakaratának
minősítjük.
A jelenkor legjelentősebb két tudományos eredményének a fogamzásgálást
megoldását, és a kommunikáció technikai forradalmát tartom.
Ma több milliárd ember élete azért lett nyugodtabb,
kiegyensúlyozottabb, mert dönteni képes a gyermekvállalásáról. A létszámunk
azért állt meg a még elláthatóság határán, mert használják a fogamzásgátlást. Még senki sem vette a fáradságot
arra, hogy felmérje, hol tartanánk, ha már tízmilliárdnyian volnánk, és hol
tartanánk a század végén, ha nem volna megoldható a fogamzásgátlás. Ennek
ellenére, a múlt évben, amikor meghalt a fogamzásgátlás megoldásának
legilletékesebbje, említést sem találtam róla.
A másik legjelentősebb
találmánynak a mobil telefont tartom. Ebben a szakma tucatnyi legjobbja fontos
szerepet játszott, de a jelentősége abban van, hogy olcsó, szinte minden
társadalomban elérhető. Szinte alig 30 év alatt az emberiség nagyobb fele
használhatja. Még azzal sem találkoztam, hogy valaki megpróbálta volna
felmérni, milyen tudati hatása lesz ennek az olcsó és egyszerűen használható
találmánynak.
A csodák világában élhetünk, de ezt tudomásul sem vesszük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése