Kopátsy Sándor PP 2015 10 04
Recsk legyen az
énekes madarak paradicsoma
Gyermekkorom óta szerettem az énekes madarakat. Apámat a
madarak is szerették. Volt egy szabadon élő fülemüléje, ami a vállára szállt,
ha ásott, és leste a hangyatojásokat. Az én életem azonban sokkal mozgalmasabb
volt annál, hogy a madarak barátjuknak fogadjanak. Tudósként azonban
megtanultam, hol érik otthon, biztonságban magukat. A parkokban, a temetőkben,
a kertes nyaralókban. Az énekes madarak ugyanis csak érzik magukat otthon. ahol
a költésük idején nyugalom honol, nincsenek macskák, de van sokféle fa és
bokor. A monokultúrák ugyanis csak egyszer jelentenek táplálékot. A sokféleség
azonban midig kínál valamit.
Ezt előszór, Siófokon az üdülők közt sétálva ismerem fel.
Egyetlen óra sétálás közben több énekes madarat láttam, mint az erdőben
egyetlen év alatt. Ott ugyanis a költés idején nincsenek emberek és macskák,
viszont a sokféle növény gyümölcse, magja, tetvei bogarai mindig adnak
táplálékot.
A nagy bakonyi kertünkben már tudatosan ültettem több tucat
különböző fát és bokrot, hogy mindig legyen táplálékuk.
Öreg koromban Miskolcra kerültem, szerencsére a kis kertes
házunk, feleségem kertészkedő kedvének megfelelően néhány öreg fának, tucatnyi
bokorfajnak ad otthont. A közelünkben két nagy temető van, ahol szinte minden
fa más fajta, és már öreg. macskák ott sincsenek. A két madarakat itató
tavacskánknak és a madarak etetésének köszönhetően 16 általam is ismert
madárfaj az állandó vendégünk. Fő életterünk a három oldalról üvegfalú, télre
is jól szigetelt veranda. Munkánk, vendéglátásunk, étkezésünk szinte a
szabadban van.
Ebben a környezetben, 94 évesen ért a hír, hogy Recsken, a
száz éve meghalt első és legnagyobb magyar kertépítő arborétumát vissza lehet
foglalni az erdőtől. Ötömmel ugrottam a lehetőségre. Alapítványt alapítottam a
helyreállítására, és azt tervezem, hogy Recsk az énekes madarak magyar fővárosa
legyen.
Recsk ugyan a legjelentősebb színesfém bányakincs az
országban. A bányát a rendszerváltásig működtették. Akkor aztán leállították,
mert veszteséges volt. Az óta a színes fémek kitermelésében is technikai
forradalom történt. A bányászat újraindulása sem reménytelen.
Az ország legmélyebb bányája a rendszernek arra adott
alkalmat, hogy az osztályellenségnek minősítetteket ide internálják. A bolsevik
rendszerben talán ez a láger volt a magyar értelmiség fővárosa. Vagyis Recsk
nemcsak a növényfajták arborétuma, hanem a magyar szellemi elit javának is
gyűjtőhelye.
Ezért az arborétum felújítása mellett egy a ragokra emlékező
kálváriát is szeretnék építetni a Tábor Emlék Alapítványának közreműködésével.
Már festőt is kerestem a stációk képeinek elkészítéséhez. Tervem szerint a
golgota szereplői rabok és ávósok legyenek. Az Alapítvány jelöljön ki 12 tagot
az ott szenvedők közül, akik neve a stációjukon szerepelne. Minden stáció
építésére keresnénk vállalkozót. Annak a neve is szerepelne az oszlopon.
Minden stáció mellé más fajta olyan fát, bokrot ültetnénk,
aminek gyümölcsét szereik a madarak, és lenne mindegyiknek saját madáretetője.
A madárcsalogatásra van egy régi tervem. Az arborétumhoz
vezető út mellé minden újszülött emlékére különböző fát ültessen a család, és
ha menő a fa rakjon rá madáretetőt. Ezek a fák is vissza fogják csábítani az
elköltözötteket.
Az arborétumba pedig a látogató iskolák állítassanak nevüket
is megőrző madáretetőket.
Külföldre elszármazottaknak is biztosítsunk lehetőséget
arra, hogy pihenőpadot, madárfigyelőt építsenek.
Kopátsy Sándor
Utóirat Csetényieknek.
A kastélykertben már talán húsz éve olt egy tervem, hogy a
bakonyi vadvirágoknak, cserjéknek legyen gyűjteménye. Ezt akkor úgy terveztem,
a község keresse meg a bakonyi erdészetet, hogy készítsen tervet arról, milyen virágok
legyenek telepítve. Ezeket vállalja el egy-egy bakonyi község iskolája, aki
aztán évente néhányszor ellátogatnak és ápolják.
A parkban is lehet emlék madáretetőket állítani.
Az újszülöttek emlékfái számára is lehet utat kijelölni.
A jövő héten lemegyünk és beszélgethetünk a részeltekről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése