Kopátsy Sándor EH 2019 10 15

Mi történhet a brexit után

Egyre inkább reálisnak tartom, mi történhet a brexit után. Azt ugyan kezdettől láttam, hogy Nagy Britannia nem illett bele az Európai Unióba, mégis meglepett, amikor népszavazáson úgy döntöttek, hogy kilépnek. Ennek adták a brexit nevet. Számomra kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy az Európai Uniót Németország és Franciaország eleve azzal a szándékkal hozta létre, hogy az Európai Egyesült Államokat sikerül létrehozni. Képtelenek voltak megérteni, hogy a példának tekintett négy angol gyarmat nem nemzeti államok egyesülésével jött létre, hanem az európai nemzeti államokból odatelepült különböző kultúrákból odavándorlók, illetve odahurcolt afrikai rabszolgák közös államai lettek, amelyek kivétel nélkül csak a britek által működtetett gyarmatoknak sikerült.

A történészek máig nem tisztázták, hogy miért csak a brit gyarmatok értek el az eredeti hazájuknál sikeresebb társadalmakat a gyarmataikon, miért nem sikerült az a latin országok gyarmatainak. De ez a hidegháború után sikerült Kelet-Ázsiában is a két városállamnak, a britek által működtetett Szingapúrnak és Hongongnak. Majd a hidegháború után két japán gyarmat, Dél-Korea és Tajvan mára elérte a gyarmattartójának, Japánnak a színvonalát. Ezzel szemben a két gyarmatosító mediterrán ország, Spanyolország és Portugália gyarmatai Amerikában még jobban lemaradtak, mint Európában.

A négy volt brit gyarmaton ma csak az Egyesült Államokban él jelentős latin-amerikai, és ezek ugyan jelentősen le vannak maradva a puritán lakossághoz képest, de messze jobban, tovább és tanultabban élnek, mint nemcsak a latin-amerikai államokban, de az európai őshazájukban, Európában. Ma ezek országa minél közelebb van az egyenlítőhöz, annál elmaradottabb lett. Viszonylag három latin-amerikai ország van az élcsapatukban, a két leginkább déli mérsékeltben, Argentína a Csille, és a leginkább északi, Mexikó. Az utóbbi felemelkedése akkor gyorsult fel, amikor az Egyesült Államokkal és Kanadával vámmentessé vált.

Ezzel eljutottunk mondandómhoz, Mexikó sikeréhez, amit annak köszönhetően ért el, hogy a két nagyon fejlett Egyesült Államokkal és Kanadával vámmentessé vált. Ezt úgy működteti, hogy mind a három ország megtartotta a saját valutáját. Ezzel szemben a vámmentes Európai Unió a vámmentesség után azonnal belenyúlt a tagországok gazdaságpolitikájába, és ezzel a szuverenitásába, sőt többségüket a közös valuta övezetbe csalta. Ezzel a négy mediterrán országot menthetetlen válságba hajszolta. Mexikó a fejlett szomszédjaihoz kötődve a latin-amerikai országok élvonalába emelkedett, a négy európai mediterrán ország pedig menthetetlen válságba zuhant.

Nagy Britannia az EU-ból kilépve.

Az a tény, hogy egy hete az angol font az euróhoz képest nagyon gyorsan keményebb valutává válik, azt jelzi, hogy a Boris Johnson által képviselt politika, az EU otthagyása reális lehetőségnek számít. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok elnöke, Trump lelkesen támogatja. A brexit megvalósulása azt jelenti, hogy Nagy Britannia beléphet az észak-amerikai vámmentes, 500 millió lakosú közösség azt jelenti, hogy a tagjai megtartják a valutájukat. Ez azt jelenti, hogy Ausztrália és Új-Zéland is tagja lehet ennek a vámmentes közösségnek, ami az egyetlen abban a tekintetben is, hogy alulnépesedettek, az egyetlenek, amelyek a számukra értéket jelentő munkaerőt is be tudnak fogadni.

Ugyanakkor az EU erős bal-liberális oldala képtelen megérteni, hogy az elmaradt társadalmak több százmilliós bevándorolni akarók egyetlen százalékát sem képes hatékonyan beépíteni.

Nagy Britannia pedig megnyerte a főnyereményt azzal, hogy egy válságban ragadt EU tagságát a Nyugat egyetlen versenyképes csapatával cserélheti fel. Ha ez megvalósul ez a mesém, újra beigazolódik, hogy a három nyugat-európai legnagyobb európai nép között újra a britek kerülnek fölénybe. Ez a 70 milliós lakosságú nyugat-európai nép kerül fölénybe a másik kettővel, a németekkel és a franciákkal szemben.

Amikor Nyugat-Európa népeinek gazdagsága az elmarat gyarmatok birtoklását jelentette, ez nem volt lényeges fölény forrása, hiszen a gyarmattartók nem voltak fölényben a kis nemzeti államokkal szemben. Ez leginkább egyértelművé a jelenkorban vált a leginkább egyértelművé. Jelenleg a kontinens leggazdagabb hat leggazdagabb országa, Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország, Svájc és Hollandia. Ezek között csak Hollandia volt gyarmattartó. Ha a brexit úgy valósul meg, ahogy leírtam, Gyorsan Britannia lesz a leggazdagabb Európai ország. De ennél is lényegesen fontosabb fölényt jelent azonban az, hogy a Nyugat élcsapatába csak Anglia lesz részes.

Ez nem azt jelenti, hogy Anglia nagyhatalom lesz, csak azt, hogy részese lesz annak a négy volt brit gyarmatra, azon belül az angolszász gyökerű Egyesült Államok marad önmagában is szuperhatalom, de vámunióban nemcsak a három volt brit gyarmattal és a nyugat-európai Angliával közös vámmentes unióban.

Ebben az esetben mit jelentenek a világ országai között az angol-szászok?

Az angol nyelv.

Az emberiség történetében aránylag nemcsak a több ember beszél angolul, mint valaha a fajunk történetében, de ez a nyelv egyúttal a legtöbb ember második nyelve is. A tudományokban sem lehet eredményes az, aki nem tud angolul. A fergetegesen fejlődő Kínából 800 ezer diák tanul angol egyetemeken.

A Nobel díjasok között legfeljebb irodalmi díjazottak között lehetnek olyanok is, akik nem használják ezt a nyelvet.

Először fordul elő a történelmünkben, hogy egy nép nyelve ilyen uralomra kerül.

Ezek a példátlan eredmények csak annak köszönhetően váltak egyértelművé, hogy az britek szuperhatalmakká váltak.