Öntözés

Kopátsy Sándor                 PA                   2012-07-25

BELÜL NÖVELJÜK AZ ORSZÁGOT

A politikusok és a történészek, hatásukra a közvélemény is százszor annyit foglalkozik azzal, hogyan lehet más országok rovására terjeszkedni. Ezzel szemben annak alig van visszhangja, ha valaki belül teszi naggyá az országát.

Néha lelkesen foglalkoznak azzal, hogy Németalföld, azaz Hollandia az ország jelentős, és kiváló adottságú területét a tengertől hódította el.

Azt még megemlíteni sem hallottam, hogy a Kínai Nagy Csatorna megépítése volt a világtörténelem legnagyobb vagyongyarapító, és a világ legnagyobb birodalmát megalapozó beruházása. Azzal hogy hajózható csatornával kötötte össze a világ két legnagyobb népessége eltartó folyamát, nemcsak mintegy 200 millió embert eltartó öntözött térséggel növelte a birodalmat, de a két folyam térségét gazdasági egységgé tette. Ha nem épül meg ez a csatorna, jelentősen másképpen alakul az emberiség akkor harmadának, ma ötödének a történelme.

A világ közvéleménye mégis százszor annyit foglalkozik a Kínai Nagy Fallal, mint a Nagy Csatornával. Pedig az nem töltötte be a feladatát.

Arról pedig szinte senki sem tud, hogy nekünk magyaroknak is van ilyen belső honfoglalásunk. Széchenyi István felismerte, hogy az Alföld jelentős hányada, a Tisza árterülete, nincs hasznosítva. Az ország legnagyobb feladata a Tisza árterületének gabonatermelésre alkalmassá tétele. Szerencséjére volt egy zseniális beosztottja, Vásárhelyi Pál vízügyi mérnök.

A zseniális Széchenyi nem volt mérnök, nem sok fogalma lehetett arról, milyen bonyolult feladat az akkori technikai eszközök és vízügyi adatok mellett megoldani, az árterületek megmentését. Ezért lehetett bátorsága arra, hogy Vásárhelyinek kilenc napot adjon arra, hogy készítsen erről tervet.

Aki az ilyen feladat elkészítésének technikáját, és adatigényét kicsit is ismeri, azt mondja, hogy ilyen feladathoz egy irodának is évekre van szüksége. Százötven év mégis azon rágódunk, hogy mennyire nem látta előre Vásárhelyi a rendezés után milyen magasak lesznek az árvízszintek, milyen gyorsan folyik majd a Tisza.

Arról azonban fogalmunk sincs, hogy ennek a szabályozásnak köszönhetően négymegyényi gabonatermő szántófölddel lett nagyobb az ország Trianon utáni területe. Magyarország számára a Tisza szabályozása nem kisebb tett volt, mint Hollandia számára a tengertől elhódított terület. A Tisza szabályozás jelentősége mégsem tudatosult bennünk.

A történelemoktatás a két háború közti területnyerést százszor annyit hangsúlyozza, mint a Tisza szabályozásának köszönhető közel akkora területnyerést. Pedig az előbbi csak néhány évig tartott, az utóbbi pedig örökös vagyonunk.

Mindezt azért bocsátottam előre, mert azzal akarok foglalkozni, ami még ennél is nagyobb területnyerési tervet szeretném indokolni. Az alföldi homokok öntözésével a terület értékét, és az ott foglalkoztathatók számát tízszeresére lehet növelni.

Széchenyi csak azt ismerte fel, hogy Magyarország gabonatermő adottsága kiváló, és az erre alkalmas terület ötöde ártér. Az még az ő korában nem volt nyilvánvaló, hogy a gabonatermő adottságot leértékelte az olcsó, hajózható vízi út hiánya, és a tengerentúli gabonával szembeni versenyképtelenségünk. Arra pedig akkor még gondolni sem lehetett, hogy Európa nyugati felének a zöldséges, és gyümölcsös kertje lehetünk. Ennek a potenciális lehetősége csak a rendszerváltás óta jött létre.

A bolsevik megszállás alatt egyrészt csak kelet felé volt nyitva az út, másrészt ott még az elegendő kenyér volt a fő gond, amiért bármit kaphattunk cserébe. Ennek megfelelően külterjes nagyüzemre épült az agrárpolitika.

A rendszerváltással azonban megnyílt nyugat felé is a kapu. Ennek köszönhetően, az ország kertészkedésre való alkalmassága felértékelődött.

Gazdaságföldrajzi adottságunk.

Európa nyugati felén nincs a magyarokéhoz hasonló kedvező adottság az öntözéses kertészkedésre.

- Egyedüli olyan térség vagyunk a 27 EU tagország között, ahol viszonylag kontinentális az éghajlat. Ízes, zamatos gyümölcs és zöldség csak kontinentális éghajlaton termelhető. Vagyis viszonylag száraz, napos, meleg nyár, de elég nagy napi hőmérsékletingadozás.

- Bőséges önözéses lehetőség. Európa nyugti felén még volnának zöldség- és gyümölcstermelésre alkalmas, napos síkságok, de ezek mind nagyon szegények öntözővízben. Ezzel szemben a Duna és a Tisza korlátlan mennyiségű, nagyon könnyen elérhető vízzel rendelkezik. Szinte minden öntözésre alkalmas terület, európai viszonyokhoz mérve, könnyen elegendő öntöző vízzel ellátható.

- Az önözésre különösen alkalmas területek homokos talajúak. Agárpolitikánk még addig sem jutott el, hogy öntözéses kertészetre az ideális talaj a homok. Szárazon és nedvesen gépekkel is, talajrontás nélkül járható. A tápanyagok és műtrágyák feltárulása kiszámítható.

- Bőven rendelkezésre áll a nem magas szakmai igényű, de megfelelő munkaerő. Ma Magyarországon nincs nagyobb gond, mint a falvakban élő, nem szakképzett munkaerő foglalkoztatása. Ez olyan munkaerő, aminek a foglalkoztatása akkor is hasznos volna, ha nem eredményezne nagy nyereséget. Ezzel szemben alig van a világon a képzetlen munkaerő foglalkoztatására alkalmasabb gazdasági ág, mint az öntözéses zöldség- és gyümölcstermelés. Egyetlen olyan ágazat, amiben a szükséges munkaerő kilenctizede nem igényel iskolázottságot.

   -- Kaliforniában évente több százezer képzetlen mexikói bevándorlót fogadnak be, és velük világszínvonalú hatékonyságon termelnek.

   -- Az izraeli kibucokban a közel-keleti és afrikai, iskolázatlan hazatelepülőkkel, nagyon kedvezőtlen adottságaik ellenére, világszínvonalon termelnek.

   -- Kenyában tucatnyi holland kertészeti nagyüzem termeli az EU országokban eladott vágott virág 40 százalékát, képzetlen afrikai munkaerővel.

- A Paksi Atomerőmű éjszakai, nem hasznosítható, tehát szinte ingyen elérhető áramával éjszaka tárolókba lehet felnyomni a vizet, amit aztán gravitációval lehet elosztani a földeken.

- A víz feljutatását és elosztását csővezetékkel kell megoldani. Ez tört részébe kerül, mint a csatorna.

   - Nem kellenek drága műtárgyak, szabad marad a közlekedés.

   - Nincs elpárolgás.

   - Nincs lehetőség a tolvajlásra.

- Mind a nyugati, mind a keleti piacok igénye óriási. Nyugaton ízben, zamatban, állóképességben és költségben nincs versenytársunk. Keleten szorító hiány van zöldségben és gyümölcsben. Ráadásul ott is minőségi fölényt élvezhetünk.

- A magyar föld agárértékét nagyságrenddel növeljük. Az önzésre berendezett homok értéke tízszeresnél is nagyobbra nő. Redukált szántóban, vagy pénzben kifejezve a földjeink átlagos piaci értéke a kétszeresére növekedik

- Egymillió képzetlen munkanélkülinek adhatunk munkát. Ez azt jelenti, hogy Magyarország értéke többel nő, mint történelmünk során még soha. A bevezetőben azt írtam, hogy a Tisza szabályozásnak köszönhetően négymegyényi szántóterülettel lett nagyobb az ország. Ha minden homokot öntözhetővé teszünk, nyolcmegyényi kertterülettel lesz nagyobb az ország. Ez már csak a Honfoglalással mérhető eredmény.